Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

kaszálójáról került. A három iskolás gyermekre két egerszéki leány „nagynéni" felügyelt, két-három hetenként váltva egymást. Fera és Agnis szerre jártak át a hegyeken gyalog Egerszékről Kápolnába, hogy gondoskodjanak a három gyermekről. Amikor Gyimes felé gyalogoltak, átalvetőben vittek puliszkalisztet, szalonnát és más élelmiszereket. Tankó Jakab Fülöpé 1944. február 19-én nősült. Az Őrház pataka fejében vagy más szóval, Fenyőfejében lakó, gyimesbükki, balahányosi származású Rusz Péter leányát, az 1924-ben Balahányosban született Rusz Annát vette feleségül. Öregapja más leányt szánt neki, de ő Rusz Annát szerette, és öregapja akaratával szembeszegülve az Őrház patakai Rusz leányt választotta házastársául. A rátarti öregapa, Tankó Fülöp kijelentette, hogy udvarába nem léphet be az új menyecske. Ezért a fiatal férj kénytelen volt egy hegyoldali kalibába vinni ifjú hitvesét. A kalibának nevezett szállásféle építményt, amely egy kaszálón állt és jobbára csak szénacsináláskor használták, egy ismerős gazda bocsátotta a fiatalok rendelkezésére. Szerencsére fűteni lehetett benne. így a márciust és az áprilist kihúzták a kis faépítmény dránicás fedele alatt. Közben az öreg Tankó Fülöp némiképp megenyhült és egy kaszálót adott unokájának a Csinód pataka és a völgyön végighaladó út között, hogy arra építsen. Az ifjú pár májusban leereszkedett a hegyoldali kalibából az udvarnyi nagyságú Csinód-parti saját kaszálójára és elkezdte a fészekrakást. A kaszálón állt egy nagy, bokros fenyőfa. Annak lombjai alatt főzött a fiatalasszony a férjének és azoknak, akik segítettek a csűr építésében. A fiatalok éjszakánként a csűr fölépüléséig, továbbra is a hegyoldali kalibában tértek nyugovóra. Amikor Tankó Jakab befejezte az új csűr befödését, zsindelyezését, váratlanul megkapta a katonai behívót. Gyimesbe kellett jelentkeznie az új magyar kaszárnyánál. Annyi ideje maradt, hogy elindulása előtt baráti segítséggel, nagy sietve bépadolja a csűrt, amelybe a felesége beköltözött. Apósa, Rusz Péter, bíztatta leányát, hogy költözzön haza, amíg a férje katonáskodik, Tankó Jakab Fülöpé azonban kijelentette: az ő hitvesének nincs semmi keresnivalója az apai háznál. Felesége maradjon itt az új csűrben, és vigyázzon az építőanyagokra, szerszámokra! Akarata teljesült. A fiatalasszony vigyázott a vigyázni valókra, és a Csinód pataka partján várta haza férjét, aki 1944 augusztusának végén megszabadult a hadseregtől és szerencsésen hazatért. 1944-1945 telén már a saját csüristállójában lakott a fiatal pár. 1945ben felépítették házukat. 1947-ben, amikor meghalt az unokája házassága miatt duzzogó nagyapa, Tankó Fülöp, az özvegyen maradt Albert Anna visszahívta a családba unokáját, Tankó Jakabot. Felesége, Rusz Anna is beléphetett már a Tankó