Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

hold, valamint a Hosszúsarok bűtejiben fekvő, Váradi Lázártól vásárolt birtok. Öregkorára Tankó Fülöp 70-80 holdas birtokot mondhatott magáénak. A kaszálókat munka, illetve családi munkaszervezés közben arról a személyről emlegették, aki annak idején eladta őket. így például a családi szóhasználat számon tartotta a Tanítójé, Pálistáné, Szőkéé, Tompospálé néven emlegetett birtokrészeket. Jellemző, hogy Tankó Fülöp Egerszék patakába költözésének pontos évét nem őrizték meg az utódok, de a megérkezés, az egerszéki életkezdés körülményei nyomot hagytak a leszármazottak emlékezetében. A családi történetek szerint Tankó Fülöp tavasszal érkezett az Egerszék pataka mellé feleségével és gyermekeivel. Az előzőleg megvett két holdas kaszálóján állt egy hatalmas fenyőfa. Néhány napig ennek tövében húzták meg magukat a Gyimesből érkezettek. Gyorsan farönkökből felépítettek egy kicsi házat, amely egy helyiségből állt. A fenyőfa tövéből ebbe a hajlékba vezetett a jövevény „honfoglalók" útja. Építettek még sürgősen ugyancsak fából, egy kicsi istállót az állatoknak. Az áttelepülést követő esztendőben Tankó Fülöp épített egy átlagos méretű csűrt, benne istállóval. Ezután egy évvel a „végleges" lakóház következett, amelynek két szobája volt. Ebben a házban lakott a gazda, amíg meg nem halt. Az épület alapfalai a XXI. század elején is látszanak az egerszéki templom melletti mély völgyben. A fentebb említett csűrt 1937-ben szétszedték. Megépítették helyette azt a hatalmas csűrt, amely elmagányosodva ugyan, de megérte a XXI. századot, a fölötte magasló egerszéki templom szomszédságában. A különösen nagy csűrre azért volt szükség, mert az 1930-as évek végén Tankó Fülöpnek már legtöbbször volt 10-12 tehene, 4-6 lova, 2 ökre és sok más állata. 1928-ban Tankó Fülöp épített még egy házat a Csinód patakán túl, amelyet Károly nevü fiának adott. Tőle Tankó Boldizsár örökölte, aki a XX. század végén eladta a gyürkéi eredetű Póra Jánosnak. Tankó Fülöp az első világháború alatt Horvátországban katonáskodott. Szerencsésen hazatért az Egerszék völgyébe. 73 éves korában, 1947-ben halt meg. Háza közelében, családi sírkertben temették el. Tankó Fülöpnek és Albert Annának 12 gyermeke született. Közülük három szerencsétlen sorsot ért: Jakabot legényként egy akna szétvágta. Péter gyermekként forró tejbe esett és belehalt égési sérülésébe. Fülöp Gyimesfelsőlokon meghalt a második világháborúban. Kilenc gyermek megélte a felnőtt kort és családot alapított. Albert Kata: leányfejjel szülte Albert Anna Tankó Fülöptől. Ezért az anyai Albert családnevet használta. Maga is bitang gyermeket hozott világra 1918. június 9-én, egyszerre mindjárt kettőt: Jenőt és Jakabot. Jenő a világ másik felére került. A XXI. század elején Kanadából látogatta meg testvérét