Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

felesége. A lány igent mondott, és életre szóló hűség ígéretével azonnal követte alig ismert párját Lesődbe. Együtt töltötték az éjszakát. Reggel Fodor György bevonult katonának. Hamarosan kivitték a frontra, ahonnan 14 hónap múlva térhetett haza. Távolléte alatt a balahányosi Szőcs Ilona esküvő és házasságlevél nélkül Fodor György lesődi házában lakott, gondozta állatait, vezette gazdaságát. Amikor Fodor György hazajött a frontról, akkor sem siettek az anyakönyvvezető elé. Egy évi tényleges együttlét után, első gyermekük születése előtt 20 nappal törvényesítették házasságukat. A romantikus történetnek van egy fontos néprajzi, ha úgy tetszik, tudományos tanulsága: Fodor György párválasztását a közvélemény valószínűleg úgy ítélte meg, mint a Gyimesben és az Uz völgyében egyaránt bevettnek, gyakorinak számító lányszöktetést, hivatalos házasságkötés nélküli együttélést. A család és az Uz-völgyi csángó társadalom a lány Lesődbe hívásával, szöktetésével létrejött párkapcsolat egy éjszakányi időtartama ellenére elfogadta Szőcs Ilonát a fronton szolgáló Fodor György feleségének. Szőcs Ilona pedig szükségesnek érezte, hogy egy éjszakai ismeretség után valóban úgy viselkedjen, mintha Fodor György felesége lenne: őrizze férje házát, vezesse gazdaságát. Fodor György leányai Bukarestbe, Kászonba, Csíkszentmártonba mentek férjhez. Fia, az 1944-ben született László az ősben maradt. Erdészként dolgozik, de a családi gazdaságnak is gondját viseli. 1978-ban nősült. Németh Regina személyében a moldvai Largutaból, Máriafalváról hozott magának feleséget. A XX-XXI. század fordulója körüli években Csinód és Egerszék lakosságát képviselte a 12 tagú csíkszentgyörgyi önkormányzati képviselő testületben. Tankó Fülöp nemzetsége Tankó Fülöp (1875-1947) Gyimesközéplokról, Kápolna patakáról költözött az Uz-völgyi Egerszék pataka mellé. Feleségét Albert Annának (1879 körül-1952) hívták és Gyimesbükkről származott. A XX. század elején Tankó Fülöp és felesége számára Gyimesfelsőlokon „nehéz volt a megélhetés". Ezért változtattak sorsukon. Sok gyimesi példáját követve elhagyták Gyimest. Az Uz-völgyi táj felől kedvező híreket hallottak. Ezért oda költöztek. Úgy gondolták, hogy ha az Egerszék pataka mellett letelepszenek, az „úzi" fatelep, a „gyár" fuvarjai könnyítenek sorsukon. Amikor az apja, Tankó Péter Gábor után Gábor Fülöpnek is emlegetett Tankó Fülöp az Egerszék pataka közelében letelepedett, már Egerszék bűtejin lakott 10 évvel idősebb testvére, a Gábor Péterként is emlegetett