Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Kothencz Kelemen: Történeti-néprajzi adatok a kiskőrösi szálláskertek 18–19. századi használatáról
KOTHENCZ Kelemen Történeti-néprajzi adatok a kiskőrösi szálláskertek 18-19. századi használatáról Bevezetés A szálláskertes településtípusra először a magyar néprajz nagy alakja, Györffy István figyelt fel a 20. század első harmadában.33 Akkor még keleti hozadéknak tartották a magyarságnak ezt a települési sajátosságát. Később azonban kiderült, hogy a magyar szálláskerteknek vannak európai párhuzamai. Bárth János megfogalmazása szerint: „a lakótelkek és a paraszti gazdasági telephelyek térbeli elkülönülését jelentő megosztott település tűzbiztonsági és gazdaságszervezési okok miatt praktikusnak mondható településmód, amely létrejöhetett és létre is jött Közép- Európa legkülönbözőbb tájain.”34 A Duna-Tisza közi szálláskertességre utaló legkorábbi adatokat Szabadszállásról ismerjük.35 Hofer Tamás az alföldi kertes települések képzeletbeli nyugati határát a Duna mellett húzta meg. A Csepel-szigeten Makád és Szigetszentmiklós volt szálláskertes. Ettől délre Kiskunlacháza, Dömsöd, Szalkszentmárton, Solt, Dunapataj és Úszód említhető.36 A déli végeken, a Bácskában a — 20. század elején főként — szerb és sokac Bogyán (Bodjani), a magyar Doroszló (Doroslovo), a szlovák Bácsújfalu (Selenca) és az 1945 előtt német lakosságú Hódság (Odzaci) települések sorolhatóak a szálláskertesek közé.37 A kiskőrösi szálláskertekről eddig kevés szó esett a szakirodalomban. Az 1989-ben szerkesztett kiskőrösi monográfia csak felszínesen érinti a témakört.38 A kötet birtokviszonyokról szóló fejezetének szerzője szerint Kiskőrösön a szálláskertek nagyrészt a második világháborúig fennmaradtak.39 Ezek azonban már csak a hírmondói lehettek az egykor virágzó gazdasági telephelyeknek. Rövid tanulmányomban Kiskőrös 18-19. századi szálláskertes gazdálkodásáról bocsátók közre adatokat. Forrásbázisomat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött kiskőrösi tanácsülési jegyzőkönyvek alkották, amelyekben szép számmal szerepelnek a kert, szálás kert, szürűs kert néven emlegetett gazdasági telephelyekre vonatkozó bejegyzések.40 Az adatgyűjtés során a mindennapi élet, a gazdálkodás és az öröklési szokások területe állt az érdeklődésem középpontjában. 33 GYÖRFFY István 1926, 1928. 34 BÁRTH János 1992. 345. 35 KOCSIS Gyula 1974. 36 HOFER Tamás 1960. 332.; FÉL Edit 1937. 37 BÁRTH János 1992. 38 MESKO Sándor (szerk.) 1989. 112., 119., 152. 39 MESKO Sándor (szerk.) 1989. 119. Sajnos, a könyv tartalomjegyzékéből nem derül ki, hogy melyik fejezetet ki írta. 40 A szálláskertekre vonatkozó adatok kigyűjtését megkönnyítette, hogy a jegyzőkönyvekben következetesen megkülönböztették ezeket az egyéb kertektől (pl. a veteményes kertektől). 95
