Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - Liszka József: Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében
veszedelmet megelőző időkben egy Máriának szenteltt kápolna, mellyről az ottani Vének egy ősi hagyomány-tudósítást, kézről kézre elődeiktől vévén, unokáiknak, sőt fellyebb nevezett Páter Willibáldnak is, beszéllettek. Hogy tudni illik, a ’ midőn a ’ Tatárok, és hitetlenek Székes-fejérvárat ostrommal szorongatták volna, akkor szent László Király ebben a' kápolnában buzgó alázattal a ’ Magyarok’ nagy Asszonyához folyamodott, és a' könyörgés után egy halomról az ellenség ellen keresztet vetvén, kevés hadával, magyar hív vitézeivel megtámadta, és elűzte a ’ tízszerte számosabb ellenséget. A ’ megjeleld helyen ugyan, azon Vének ’ előadása szerint, ásatván sokszor említett Páter Willibáld, annak a ’ régi kápolnának alap köveire, mellette pedig sok ember vászra, és koporsókra akada; mire nézve eltökellé, hogy ugyan azon forrásnál megint egy kápolna állíttassékfel a’ bóldogságos Szűz’ tiszteletére. Adott is e ’ végre a ’ Római Szentegyháznak Kar dinálja, Magyar Ország ’ Prímása, Herczeg Kollonicz Leopold, nagy segedelmet; midőn pedig Colloredó Grófnétól is kértt volna segítséget a ’ buzgó Páter; a' Grófné azonnal bőven adakozott a ’ Moori Klastromra; hanem a’ Bodajki Templomra semmit sem akartt adni, mondván, hogy több más Templomokra kell ügyelnie. Másnap, éppen a ’ midőn a ’ Páter Bétsből haza elakara indulni, sietve magához hivatá ötét a’ Grófné, és szívbéli bánattal beszéde néki, hogy a’ miatt, a tegnapi megtagadás miatt, sokat kelletett néki szenvedni, annyira, hogy mégis betegedett; és hogy kész, akár mit a ’ Bodajki kápolnára örömest ajánlani. Erre a ’ Páter nem egyebet, hanem csak egy boldog ’ Asszony' képét, a ’ Passavi Kép ’ formájára, kívánt, és a ’ Grófné azonnal ugyan ezen Képet, melly most is Bodajkon tiszteltetik, Pécsben festeté, és gyönyörű rámában foglalva, több ékeségekkel, és pénzbeli segedelemmel küldé sokszor nevezett Páter Willibáldnak. Ezen Kép előtt minjárt kezdettek ájtatoskodni a nem régiben a ’ Török járomból megszabadúltt hívek; megújítatott a ’ Magyarok nagy Asszonnyához való ősi bizoda- lom; ennek mértékéhez képest megnyíltak a’ végeden irgalmú Istennek könnyőrűleteségi; meghalgattattak a ’ testi és lelki sanyar szükségekben keservesen sinlök buzgó kérelmei; ennek bizonyítására felfüggesztettek az Oltár körül számos emlék jelek..."7’7' A képtípus víziveszély és pestis elleni oltalomként is szolgált. Utóbbit egyebek mellett az is bizonyítani látszik, hogy a Mariahilf-oltárokat gyakran (így többek között Passauban is) egészítik ki a különféle pestis-szentek (Rókus, Rozália, Sebestyén) ábrázolásai.33 34 Az összes Mariahilf-ábrázolást (kegyképeket, templomi szentképeket, szakrális kisemlékek Mariahilf-ábrázolásait, a magánáhítat tárgyi anyagát stb.) a Kárpátmedencében maradéktalanul áttekinteni a kutatás mai állása mellett jószerével lehetetlen. Szilárdfy Zoltán megkísérelt egy szemlét adni, de listája nyilván folyamatosan bővíthető lenne.35 A legfontosabb búcsújáró helyeket alapjában véve ismerjük (lásd az irodalmat és a csatolt elterjedési térképet), ám az egyéb ikonográfiái emlékekről csak hézagos ismereteink vannak. 33 JORDÁNSZKY Elek 1836b. 73-74. 34 SZ1LÁRDFFY Zoltán 2003. 35 SZILÁRDFY Zoltán 2003. 200-201. Vő. LISZKA József 2000. főleg 193-194. 292
