Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - S. Lackovics Emőke: Bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek zarándokai, búcsújárása

akik megköszönték a Szűzanya csodálatos közbenjárását. A kérő zarándoklatok elenyészőnek mondhatók. Rendkívül gyakori volt a fogadalomtétel.43 Az ide zarándoklók döntő többsége kézműves, mesterember volt, mintegy 59 féle szakma művelői fordultak meg itt 1752-1771 között, legtöbben 1752-1760 között. A 18. században a férfiak és a nők aránya közel azonosnak mondható, bár ez az arány 1744-1751 között a nők, míg 1752-1773 között a férfiak javára változott.44 A 20. században viszont egyértelműen a nők javára módosult. Celldömölk vonzáskörzete a 18. század óta rendkívül kiterjedt volt. Nagy kiterjedésű szükebb és nagy, egymásba olvadó tág vonzáskörzettel rendelkezett, kiterjedt kilenc megyére (Győr, Komárom, Nyitra, Pozsony, Sopron, Somogy, Vas, Veszprém, Zala), 439 hazai és 65 külhoni (osztrák) településre.45 A Bakonyból és a Balaton vidékéről közel harminc település a 18. századtól rendszeresen felkereste a kegyhelyet, amelyeknek száma a 19. és a 20. században még bővült is. Az sem mondható, hogy csak a térség nyugati részéből mentek, hisz a keleti és déli területekről egyaránt vannak helyszínen gyűjtött adataink is. A különböző irányokból érkező zarándokcsoportoknak kialakult a meghatározott útvonala, amelyet nem változtattak meg. A bakonyi falvakból többnyire gyalogosan, míg a Balaton-felvidékről már az 1940-es években is vonattal mentek a kegyhelyre. Nemcsak a főbúcsú napjára, hanem pünkösdre és Nagyboldogasszony ünnepére is tömegesen elzarándokoltak ide. Különösen fájdalmas emlékként emlegetik máig az 1949. évi búcsút, amikor a vonattal érkező zarándokokat a hatalom képviselői bezárták a vasúti váróterembe, a gyalogosan érkezőket pedig nem engedték be a településre. Az utcákat rendőrkordon zárta le. Néhányan azért küzdelmesen, de bejutottak a távolabbról érkezők közül is a kegytemplomba, ahol Mindszenty József mondta a szentbeszédet. A jelenlévők tisztelegtek a kegyszobor előtt, majd amikor kiléptek a templomból, a rendőrök szennyvizet zúdítottak rájuk és sokakat közülük letartóztattak. Ezzel ennek a térségnek a kiscelli búcsúja átmenetileg megszűnt.46

A Veszprémtől keletre elhelyezkedő települések római katolikus népességének kedves búcsújáró helye volt a Fejér megyei Bodajk. Sorsa nagyrészt Mórral kapcsolódik össze, hisz kultuszának kibontakoztatásában a móri kapucinusok fáradoztak legtöbbet és a kegyhely népszerűsége javarészt ugyancsak nekik köszönhető. A hagyomány már az Árpád-házi királyok óta kegyhelyként tartotta számon. Egy kápolna alapjait valóban megtalálták itt. A mellette lévő forrásról pedig azt mondták, hogy még a törökök is gyógyításra használták a vizét, amely hét esztendőnként eltűnt, de egy év múlva újra megjelent. A kapucinusok a Mórtól délkeletre lévő községekben folytattak legintenzívebben missziós tevékenységet, ezek közé tartozott Bodajk is. P. Willibald, az első móri házfönök a 17. század végén a régi, a törökök alatt elpusztult templom alapfalaira építtette fel a Segítő Szűz Mária kápolnáját, amelyet 1697-ben szenteltek fel. A páter kérésére készíttette el a bécsi Colloredo grófnő a passaui Segítő Szüzanya képének másolatát, amelyet a kápolnában elhelyeztek. Ekkor már nagy tömegek keresték fel a gyógyító forrással is rendelkező

43 TÜSKÉS Gábor 1993. 229-231., 247-248., 250., 254-255.

44 TÜSKÉS Gábor 1993.274-275., 278., 283., 287-288.

45 TÜSKÉS Gábor 1993. 331., 350-353.

46 S. LACKOV1TS Emőke 1997. 563.

265