Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Gráfik Imre: Gondolatok a tanyákról – egy el nem készült néprajzi dokumentumfilm kapcsán
Bizonyos jelenségek egyfajta megrendezett képi megjelenítésére természetesen több ponton is szükséges volt. A forgatókönyv itt a tanya és város kapcsolatának felidézése kapcsán a következőket tartalmazza: „Egy jellegzetes Nagyatádi kocsiba fogja be a lovakat a gazda, a gazdasszony tojásos kosarakat, csirkét, túrót pakol fel a kocsi derekába. Mindketten felülnek az elülső bakra, s a kocsi kifordul a tanyaudvarról. A kocsi a dűlőútról rátér a városba vezető útra. Hajnal van, látjuk, hogy több kocsi is elindult a tanyákról a városba. Daruról látjuk az elsorjázó szekereket. ” 4) Szegedi tanyák (E részt Szakály István Bálint Sándor emlékezetére dedikálta) A negyedik rész a szegedi tanyák kapcsán a tanyás gazdálkodás és a tanyarendszer viszonylagosan intenzív változatát kísérli meg bemutatni. Ez az extenzív nagyállattartás mellett egy belterjesebb haszonállattartásban és egy munkaigényes szőlő- és gyümölcstermesztő, valamit városi piacra termelő zöldség kultúra kialakulásában figyelhető meg, mely Szeged térségében a jól jövedelmező fűszerpaprika termelésben karakterizálódik. Itt történik utalás a kommentárban arra, hogy e típus fejlődés- történetileg a Duna-Tisza köze három városának — Kecskemétnek, Nagykőrösnek és Ceglédnek — az övezetében létrejött tanyákkal mutat lényegi hasonlóságot. Már az előző részekben is előfordul bizonyos jellemző építmények rekonstrukciós munkálatainak a filmben való szerepeltetése, mellyel itt is számol a forgatókönyv: „A szegedi egyetem régész-néprajzos szakos hallgatói, korabeli leírások, ábrázolások után, szakemberek irányításával, Pusztaszeren felépítenek kezdetleges, szeged-környéki ’házakat ’, egy földházat, egy h a n t h á z a t, egy p a r t h á - z a t és egy csömpölyegházat ...” 5) Bokortanyák (E részt Szakály István Márkus Mihály emlékének dedikálta) Az ötödik rész az alföldi, tiszántúli tanyaképződés jellegzetes változatát, az úgynevezett bokortanyákat tárgyalja. Miként az előző egységeknél, itt is fontos szerepet kap a tervezett légifelvétel, mely a forgatókönyv elképzelései szerint a következő módon valósult volna meg: „Nyíregyháza centrumától kifelé haladva a felvételen megmutatjuk a település mai szerkezetét, mely fő vonalaiban még magán viseli a 18. századi állapotot. A várost elhagyva feltűnik egy sajátos tanyatípus, ahol az épületek nem egyenként, hanem csoportokban, szinte bokrokban foglalnak helyet, vagy falusi utcákat idézve egymás mellé épültek. Ezek a csak ezen a vidéken meghonosodott ún. bokortanyák. ” A néprajzi szakanyag és a forgatóköny írói két évtized elteltével is vállalják kifejtett gondolataikat, és filmes elképzeléseiket. Mementóként idézem tehát fel a forgatókönyvet, abban a reményben, hogy egyszer — az időközben elért újabb kutatási eredményeket is beépítve és felhasználva — talán elkészül a magyar tanyákról egy 77
