Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői

Gy őrffy-karéjokét, melyekből minden családtag részesült, ha valami okból nem jelenhetett meg a vacsorán, akkor a házához elküldte a szerető rokonság. A malomvacsorákat atyafíságos gyűlések előzték meg, ahol a malombíró, a malom ügyeit intéző családtag, beszámolt munkájáról, sáfárkodásáról. E malom-gyűlésekről vezették a malombírák könyvét, amely tartalmazza a régi malombíró számadását, s az új malombíró megválasztásáról tett bejegyzést 1770-től 1889-ig.43

Alsóörsön a malombíró nem a falu önkormányzatának tisztségviselője, hanem a nemesi közbirtokosságé, mivel az 1814 óta működő malom a nemesség tulajdonát képezte. Az alsóörsi malombírákat és tevékenységüket így mutatta be Lichtneckert András: „Az első malombírónak, Mórocza Dánielnek 1816. május 11-ig 25 forint 30 krajcár bevétele volt, amit átadott utódának, Hetesy Mihálynak. Hetesy idején jól működött a malom, utóda Kállai Pál lett. 1826. május 11-től két éven át Fábián Pál volt a malombíró. 1831-ben Hetesy Mihály malombíró idejében javították a malmot, mert malomvizsgálóknak, malomkőre, malomkerékre, malomgát tisztogatására fizettek. A malom 1846-ig biztosan működött. 1841-ben kőművesek, nádazók dolgoztak az épületen. Arácsról is hozattak 150 téglát. 1850-ben több kifizetést tettek a malomban való lakhatás javításáért, ajtót, ablakot csináltattak rá, új kályhát rakattak bele. 1851-ben eladták a kopott malomkövet, s új malomkövet már nem csináltattak. A malomház az erdő- és mezőpásztor lakása lett, 1866-tól kezdve fennmaradt szerződésekben előírták neki, hogy köteles a malomházban lakni.”44 A közbirtokossági malom jó karban tartásáról, a malomjövedelmek kezeléséről Nemesvámoson is a malombíró gondoskodott.4' Pápán a malombíró tisztség 1760-ban tűnik fel először a számadásokban. 1794 után nem csak tanácsbeli, hanem választott községbeli polgár is lehetett malombíró, akinek számadását a tanács és az úriszék is felülvizsgálta. Fizetését, évi 20-30 forintot, a malomjövedelemből kapta.46

Kecelen a malombíró adta ki a tanácsi tisztviselők és alkalmazottak gabonajárandóságát. 1766-ban a „conventiosoknak” (nótárius, kocsis, gazdasszony, harangozó, pásztorok, mészárosok, kocsmárosok) 59 és fél pozsonyi mérő búzát mért ki a malom vámjövedelméből.47 Kismarján a malombíró a „Nemes Tanács” második bírójának tartozott számadással. A kismarjai malom szombati vámbevételét az iskolák és az egyház fenntartására fordították.48

Kolozsváron a magyar és a szász közösség tagjai közül is választottak egy-egy malombírót. A városi tanácsjegyzőkönyv tanúsága szerint 1578-ban: „eo kegmek... walaztottak a kei Malomnak gondwisselessere Az Magiar Vraim keozzwl Kowachy Balost Az zaz vraim keozzwl Gallus Maut... az Malom Birakis halgassanak mindenben Biro vramhoz Tanachiawal.” 1599-ben: ,ylz varos molnaynak gongya viselesere, es leowedelminek percipialasara Tablóra larwan eokgmék valaztottak Malombirakat az két Natiobol Chanady Jánost es Samp Jánost." Désen 1733-ban a tanács utasította őket: „Malom bírák... Az Malom por (na) k szuszekot szerezzenek

43 CSERJESI Károly é. n. 1-9.

44 L1CHNECKERT András 1996. 234., 276.

45 HUDI József 1994. 120.

46 HUDI József 1995b. 60-61.

47 BÁRTH János 1984. 173.

48 VARGA Gyula 1978. 22., 146.

406