Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Kothencz Kelemen: Történeti-néprajzi adatok a kiskőrösi szálláskertek 18–19. századi használatáról
három birkát lopott el Chrenyo Pál szálláskertjéből.57 Emiatt történtek olyan események is, mint amikor 1822-ben Kovács (Zahorák) János a kiskőrösi Kelemen Mihály „Szállás kertje aktából, s' abban elrekesztett Birka színből, orozva egy Birkát úgy lopott, hogy Ő reá bizonyossan fogni senki sem merte..,”58 A megvádolt férfi hosz- szas tömlöcözés és vallatás eredményeképpen végül beismerő vallomást tett. Büntetésül 12 pálcaütést kapott. A szárnyasok közül a tyúkokat, kacsákat nem a szálláskerten, hanem a belső porta udvarán lévő ólakban tartották. Előfordult viszont, hogy egy-egy család a pulykáit a gazdasági telephely udvarán tartotta.59 Talán a szívóssága, nagyobb testalkata miatt tarthatták kint a szálláskerteken. Növénytermesztés A kiskőrösi gazdák szálláskertjeiken nem csak állatokat tartottak, hanem a szabad földterületeket növénytermesztéssel hasznosították. Burgonyát, káposztát, dohányt is vetettek kertjeikbe. Ezek a veteményesek azonban gyakran a kerítetlen állatok, illetve tolvajok áldozatául estek. A szálláskerten történő dohánytermesztésre utal a következő adat. 1806 ,Mindszent havában” „Czelovszki András panaszolkodott, hogy Rabó Mártony Béressé NN. És Benyik András szinte Béressé kint a Szálás Kertyében Dohányát lopván, abból négy fonalat el vittek, és ott lévő Takács Mesterséghez szolgáló Eszközöket el rontották.” Az elkövetők büntetésül a takács-felszerelés 4 rajnai forintra taksált kárának megtérítésére és 12 botütésre ítéltettek.60 1821. május 31-én Okolicsányi János sertései a Felső kertekben Kiászok Pál birtokán 21, Csővári János kertjében 15, míg Gombár Jánoséban 505 „krumpli gyökér vagy fészek” kárt tettek.61 Szálláskertek az öröklés rendjében A kor jogszokás-gyakorlata szerint halálozás esetén a családi ingatlan a legidősebb fiúgyermekre szállt. Ilyen esetben olykor még a tanácsülési jegyzőkönyvbe is bemásolták az erre vonatkozó törvényt, amely szerint: „az Ingatlan Jószág a ’ bé vett szokás szerint tsak a férfi gyermeket illetné.”62 Ez történt Molnár Tamás kiskőrösi gazdaember 1804-ben bekövetkezett halála után is. Legidősebb fia, János örökölte a házból (100 fi), szálláskertből (100 fi), három lóból és egy csikóból (110 fi) álló .jószágot”. A különféle adósságok rendezése után maradt pénzösszeget négyfelé, egyenlő arányban osztották szét János, illetve katona öccse és két lánytestvére között. A szőlőterület fele részét a leányok, a másik felét a fiúk örökölték közösen. A gyermekek mostoha anyjának 80 forint jutott.63 57 BL V. 349/a. 1. Tjgy. 1. 3. (1799) 58 BL V. 349/a. 1. Tjgy. 2. 228. (1822) 39BL V. 349/a. 1. Tjgy. 2. 114.(1816) 60 BL V. 349/a. l.Tjgy. 1. 138.(1806) 61 BL V. 349/a. 1. Tjgy. 2. 209. (1821) “BLV. 349/a. l.Tjgy. 1. 128.(1806) 63 BL V. 349/a. 1. Tjgy. 1. 88. (1804) 99
