Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Egy tudomány forrásvidékén - Voigt Vilmos: Újabb adatok a magyar folklór forrásismeretéhez
kis fejezetek, fogalmak magyarázata, illusztrációk, szakirodalmi hivatkozások formájában. Csak aki részt vett már ilyen többféle anyagot egyesítő kiadványok elkészítésében, az tudja, milyen nehéz is egy ilyen komplex mű összeállítása: mondjuk a néprajzilag pontos illusztrációk, az előadásmódjukat tekintve korrekt újkori „népze- ne”-rekonstrukciók megkeresése. Mint úttörő vállalkozás, minden figyelmet megérdemel ez a sorozat!25 Természetesen még ennél is interaktívabb folklorisztikai-néprajzi CD-ROM sorozat is elképzelhető. Elsősorban az oktatás szolgálatában: népi hangszertanulás, vagy akár egyetemi felvételi tanfolyam céljából. Külföldön még árverési katalógusok is készülnek ehhez hasonló módon. Annyi biztos, van jövője az új informatikának a folklórt illetően is. Például ilyen módon jól elkészítethető egy poliglott magyar folklór antológia: egy „eredeti” és ehhez gombnyomásra változtatható, bármilyen nyelvi fordítás mutációja. Ami a Magyarországon kívüli magyar folklór archívumokat illeti, ezeket röviden is áttekinthetjük. Közülük több egy-egy intézményhez (múzeum, oktatási intézmény, akár rádióstúdió) kapcsolódik, vagy egy-egy feladat elvégzése érdekében szervezték meg. Erdélyben a kolozsvári Folklór Archívum már a két világháború között is működött. Román, magyar, szász gyűjteményei vannak, és természetesen más folklór (pl. cigány folklór) is található itt. Kiváló folkloristák a munkatársai, szerencsére gyakran publikálták innen adatokat, és az archívumnak most is van tudományos évkönyve. A kolozsvári egyetem magyar tanszékére évtizedek óta készülnek minket érdeklő tárgyú dolgozatok, diplomamunkák, disszertációk. Ezeket régóta számba veszik a tanszéken, ahol igen sokrétű nyelvészeti munka is folyik (nyelvjárásgyűjtés, nyelvatlasz, népnyelvi monográfiák stb.). Sőt, legutóbb már önálló magyar néprajzifolklorisztikai tanszék is alakult itt. A Kriza János Társaságnak is van archívuma. Újabban éppen e Társaság Évkönyve és egyéb kiadványai adnak képet az erdélyi archívumokról is. A régi intézmények (könyvtárak, levéltárak stb.) gyűjteményei is pótolhatatlanok, most voltaképpen használhatóak is. Újszerű szempontok szerint gyűjtöttek a Csíkszeredái Kommunikációs Antropológiai Munkaközösség tagjai, akik a mai Erdély társadalmi konfliktusait is előszeretettel vizsgálták. Noha rendszeresen publikáltak is, és nyilván ennél sokkal több anyag található az ő tulajdonukban.26 Szlovákiában jelenleg a komáromi Etnológiai Központ a vezető magyar néprajzi intézmény. Itt készülnek a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák, itt szervezik a nemzetközi konferenciákat. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság kiadványai tudománytörténetileg is bemutatják a szóba jöhető gyűjteményeket. Komárom25 Főszerkesztő: Szentpéteri József. Budapest, 199-200. — Egyébként más kézikönyvek is megjelennek CD-ROM lemezeken, vagy más, korszerű technikával. Ezek közül a Pannon Enciklopédia kötetei, illetve lemezei állnak hozzánk a legközelebb. Itt azonban egy írott kézikönyv kapható meg később lemezen is. Megszerkesztve A Magyar Kódex kötetei azonban már eleve ilyen modem felhasználásra fogalmazódtak meg. Ebben van egyelőre egyedülálló jelentőségük. 26 Erről tájékoztat a Kriza János Társaság Értesítője (1991-től), illetve Évkönyve (1992-től). A Csíkszeredái Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport kiadványai (tudtommal) az Átmenetek 1990/1 számával indultak, ezt követte az Antropológiai Műhely 1993 óta (új változatában 1997-ben), időnként hírlevéllel, később kiadványsorozatokkal. 539
