Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Egy tudomány forrásvidékén - Voigt Vilmos: Újabb adatok a magyar folklór forrásismeretéhez

Talán érdemes azt is megemlíteni, hogy nem csupán a magyar zeneművészet és táncművészet támaszkodik a folklórra, hanem a magyar rajzfilmművészetnek is egyik egyedülálló tulajdonsága ez. Hosszú sora van az olyan rajzfilmeknek (köztük egész estét betöltőknek is), amelyek a magyar szövegfolklór és a magyar népművé­szet motívumkincsét használták fel, azt gondolhatjuk, világviszonylatban is egye­dülálló ötletességgel. Azonban e filmekről még teljes jegyzékünk sincs, nem is min­dig tudjuk, hol lehetne ezeket megtalálni. Külön archívumuk nem szerveződött. Folklorisztikai elemzésük is egyelőre várat magára. Biztosan folytatódik ez a tradíció ma már a világhálón és az Internet segítségé­vel is. Jó lenne ezt szinte a kezdetektől megfigyelni és archiválni. Noha más területeken is vannak művészi versenyek és fesztiválok, a film és az ehhez közel álló területeken váltak ezek a legismertebbé. Igazán gazdag folklór anyag került itt bemutatásra, a díjak és indoklásuk is érdekesek lehetnek. A magya­rok sikerrel vettek részt sok nemzetközi fesztiválon is. Mindezek ellenére sincs az erre vonatkozó anyag külön összegyűjtve. Pedig egy ilyen szakarchívum fontos és érdekes is lenne. Már említettük, hogy igen régóta vannak olyan rendezvények, amelyeket akár „folklór fesztivál” néven is említhetünk. Itt általában több „együttes” lép fel egy „közönség” előtt. Ritkább a helyi, gyakoribb a táji fesztivál, még népszerűbbek a nemzeti vagy éppen nemzetközi rendezvények. Ezeknek ma már az egész világra kiterjedő naptára, hálózata, szervezete van. (Például a CIOFF — Conseil Internatio­nal des Organisations de Festivals de Folklore et d'Arts traditionnels), amelyben Magyarország vezető szerepet játszik, és amelynek harmadik nemzetközi világren­dezvénye — „folkloriada” — 2004 augusztusában Magyarországon lesz.) Az ilyen rendező irodák, különösen amióta szponzorok pénzét használják, igen gondosan vezetik irataikat — ez azonban mégsem folklór archívum. Pedig érdemes lenne ezt az információ-anyagot is tárolni. Nálunk régebben a Gyöngyösbokréta bemutatói, a második világháború után előbb a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió vetélke­dői voltak a legismertebbek. Ezek szervezési és műsor-anyaga azonban ma már nincs együtt és egyáltalán nem is mindent őriztek meg.21 Nálunk hosszú ideje az ún. Dunamenti folklór fesztivál volt a legfontosabb ilyen nemzetközi rendezvény. Háromévenként rendezték, és a németektől a törökö­kig sokféle együttes lépett fel ezeken. Még most sem lenne késő összegyűjteni az ezekre vonatkozó adatokat. Több ízben is kapcsolódott tudományos tanácskozás e fesztiválhoz (ilyenek voltak a kecskeméti folklorizmus-konferenciák is), máskor meg a díjazó zsűri rendezett magas színvonalú szakmai megbeszélést, indokolást. Ezért is kellene, hogy végre együtt legyen az ilyen fesztiválok szakmailag fontos adattára. Világszerte is az utóbbi években változott meg az informatika mindennapi használata. Magyarország szinte azonnal reagált, legfeljebb anyagi nehézségek aka­dályozzák, hogy ez kellő mértékű és mindenki (vagy: legalább sokak) számára elér­hető is legyen. 21 Ilyen vonatkozásban is igen fontos az IOV (internationale Organisation für Volkskunst) nemzetközi tevékenysége, amely több rendezvényét is tartotta Magyarországon, ezeken a mai folklór-felhasználás magyar tényeit is nemzetközi távlatba illesztve. 537 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom