Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Történeti források néprajzi megközelítésben - Deáky Zita: A veszettség kérdése Magyarországon a 19. század elején
mány a 18. századra sok tekintetben egységes nézeten volt a betegséggel kapcsolatban. Bár az okot nem tudták, elfogadták, hogy az ember lakóhelyén megbetegedett állatok, főként a kutyák terjesztik a kórt4, tehát állatról emberre terjedő betegségként ismerték, másrészt egységesek voltak a betegség tüneteinek leírásába ugyanúgy, mint a megelőző intézkedések és a gyógyító szerek és eljárások alkalmazásában. Veszett kutya ábrázolása. (Kováts Mihály: A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem. II. tábla. Pest, 1820.) Ha csak a betegség elnevezéseire gondolunk, a magyar ebdühwe 1, a német Hundswuth-tál jelölte, és ez egyértelmű utalás arra, hogy veszett kutya harapásával terjedő betegségnek tartották. De közismert megnevezések még a víziszony, németül Wasserscheu, latinul Hidrophobie, amelyek a nyelési nehézség illetve nyelési képtelenség miatt terjedtek el mind az orvosi, mind a népi szóhasználatban. 1991-ben jelent meg Klaus Burghard Die Tollwuttherapie im Jahrhundert vor Pasteur című munkája, amely elsősorban német, svájci és angol források alapján tekintette át a 18-19. századi veszettségi irodalmat.5 Ez a nemzetközi orvosi szakirodalmat áttekintő összefoglalás is felhívta a figyelmet arra, hogy a veszettséggel kapcsolatban a hiedelmek, a betegséget megelőzni és gyógyítani szándékozó eljárás és gyakorlat, valamint az állami igazgatás módja egységes volt Európában. Összehasonlítva a bemutatott műveket a magyarországi hasonló szakirodalommal, kiderül azonban az is, hogy a 18. század végétől mindenhol, így nálunk is, a hivatal, az egészségügyi igazgatás figyelme a hazai, a helyi, sajátosságokra irányult, és felértékelődtek a helyi és egyéni megoldási javaslatok, a gyógyító szerek és eljárások. A 19. század első feléből csak néhány olyan orvosi munka van, amely teljességre törekvő áttekintést ad a veszettség korabeli magyarországi képéről. Az első 4 Ún. urbánus vagy települési veszettségről beszélünk itt. 5 BURGHARD, Klaus 1991. 52
