Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Székelyföldi képeslapok - Zsigmond Győző: A gomba a székely népi gyógyászatban
Gomba Használati mód, eljárás Mire jó (betegség) porát vízbe téve inni (haemorrhagia) ember hasmenése (diarrhaea) ételként (főzve, sütve) gyomor- és epebajra Phallus impudicus füstölnek vele tehéntőgy sebére ? reuma szeszes szárítmányával dörzsölni a fájó testrészt reuma rátétként a fájós fülre fül fáj ás szárítmányát tejbe áztatva rátétként kelésre Phellinus igniarius füstölnek vele tehéntőgy gyulladása almaecettel vegyítve itatják szarvasmarha hasmenése összetörve kenyérrel együtt etetik kérődzés elakadása Phellinus tuberculosus füstölnek vele kehesség ellen ? Psilocybe merdaria besúrolták vele a gyógyítandó felületet szemölcs ? Psilocybe semilanceata besúrolták vele a gyógyítandó felületet szemölcs Ramaria (flava, botrytis) ? székrekedés (constipatio) Sarcodon imbricatum nyersen tehéntőgy gyulladása Tehát összesen tucatnál alig több gombát használnak, használtak úgy húszféle kór gyógyítására illetve megelőzésre a székelyföldi magyar népi gyógyításban. Egy-egy adatközlő viszont csak egy-két gomba orvoslásban való felhasználásáról tud. Majdhogy általánosan ismertnek tekinthető az Amanita muscaria (a kórok légyöléssel való megelőzésére) valamint a pöfetegek, Lycoperdon spp. használata (vérzéscsillapításra). A Székelyföldön és Moldvában viszonylag elterjedt a gombának tekintett, szűgombának nevezett virágos növény csodaszernek tekintése. Már-már alig tudnak a többi említett gomba gyógyhatásáról, noha 40-50 éve még elég gyakran élhettek legalábbis Erdély-szerte például a Phallus impudicusszal. Állatok és emberek gyógyításában még mindig használatosak azért nagygombák. Talán megérné a fáradságot a pontosabb, alaposabb tudományos, farmakológiai szemügyre vételük. Annál is inkább, mert minden esetben megerősítették adatközlőim, akik többnyire jó gyógynövényismerők és asszonyok voltak. Főleg a hagyo- mányőrzőbb vidékekről származók. A leggazdagabb, legszínesebb anyag a Sóvidéken lejegyzett. Itt külön foglalkozás is kialakult, amelynek nyersanyaga a gomba (a toplászás). 512