Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Székelyföldi képeslapok - Zsigmond Győző: A gomba a székely népi gyógyászatban

Corydalis spp.

A (?) Corydalis cava, odvas keltike — szívgomba, szűgomba olyan virágos növény, amelyet egyértelműen gombának tartanak, noha tudják, hogy a szűgomba burjánbó lesz.

Háromszéken is híre van a szügombának:

A szügombának nagy gyógyereje volt. Orbán Ferenc háza véginél nőtt, mondják, mintha élő lett volna, olyan volt. Például a Kása Ferenc nevű vásárhelyi mézes- kalácsos attól gyógyult meg. (Bé 1)

Nem kell tehát csodálkoznunk azon, ha régebbi újságban, a Székely Nemzetben, tárca főhőseként találkozunk a szűgombával.19 Már a múlt század elején kihaló- félben lévő szónak tartja az újságíró (valószínűleg Barátosi Bibó József rejtőzik az álnév mögött), főképp zágoni, papolci és barátosi öregasszonyoktól hallotta emlegetni. Pontos megfigyelésre vall, hogy papolci ember nyomán jelzi: „Kétféle, az egyik likas belü, a fejémépnek való, a másik tömött belü, e férfiúnak való orvosság. A kinek a szive fáj, egy szügombát porrátörve vízbe vagy pálinkába igyék bé s megkönnyebbül tőle. Jó orvosság, próbálták sokan.”

Borivó hivatkozik Borbás Vincére, ki azt írja a keltikékről, hogy „Több faja officinalis. Többnyire gumójuk van, Oláh- és Moldvaország népe burgonyamódjára elkészítve eszi.”

Csíkban még többet hallani jelenleg a szűgombáról, mint Háromszéken: A szívgombát tejbe kell tenni, s jó a szívre, májra, epére (Bo3). Ezúttal nem a bal (női) és a jobb (férfi) jelképes jelentése szerint járnak el, amint azt Moldvában tették.20 Csíkszentdomokoson a szívgomba három napig vízben áztatott levét szíverősítő hatásáért asztma ellen isszák. Savanyútejjel összefűzve szívrehoma ellen használják.21

Udvarhelyszéken gyermek ijedtsége ellen javallják a tévesen szarvasgombának vélt gumót.22 Gyergyóból és Gyimesből is adatolt a szívgomba ismerete.2’

Fomes spp.

Tudomásunk van róla, hogy a Bakonyban, Nyitrában és Sóvidéken élnek, éltek a taplókkal mint vérzésesillap//ókkal.24 A Fomes fomentarius, a bükkfatapló sebtapaszként szolgál olykor ma is a Székelyföldön.25 Fejfájás, izzadság, sőt aranyér elleni felhasználásáról a mai magyar népi gyógyászatban köröndi adatok tanúskodnak.26

A Vajdaságban ismert igénybevétele a rovarok (például szúnyogok) elleni füstöléskor.27 Nyitrában marhavészkor az istállókat diófán termett taplógombával füstölték.28 A Székelyföldön a méhek füstöléséhez napjainkban is gyakran használják.29

19 BORIVÓ 1902.

20 BOSNYÁK Sándor 1973.

21 BALÁZS Lajos 1999. 32-33.

22 MÉSZÁROS Ágnes 1998.419., 461., 462.

23 Lásd még RAB János 2001. 130., 140.

24 KALMÁR Zoltán 1982. 146-147.; SZTANCSEK József 1909. 107.; A 17., 18., 22.

25 A 17., 18.

26 A 22-25.

27 KOVÁCS Endre 1982. 75.

28 SZTANCSEK József 1909. 96.

507