Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Székelyföldi képeslapok - Farkas Irén: A csíki fazekasság történeti áttekintése
Szentiványi Mihály46): „ Ezen földön eddig csak fazekat, lábas és lábatlan lábasokat, porzsolókat (városiaknak röstölő)47, s más ily nemű edényeket készítenek.” A csíkszentléleki római katolikus plébánia számadáskönyvébe 1839-1843 között jegyzik be a madarasi Szőts Ferenc fazekasmester névét, aki „ egy zöld csempelyt”, azaz csempekályhát (cserepest) rak fel a plébánia számára, megrendelés szerint elég nagyot, ami összesen 96 darabból, 48 csempéből, 32 párkány-, 4 kürtő csempéből és 12 fedőcserépből áll, 19 m forintért.48 Az 1853-as évekből Benkő Károly írja le a madarasi fazekasságot, az agyaglelőhelyekkel.49 Kevéssel később Orbán Balázs írja le, és viszi be a köztudatba „Ez a falu Madaras / Hol a pap is fazakas”, majd 1869-ben a Domus Históriába jegyzik be, hogy jóféle fekete edényeivel kereskedik, ami igen kapós, ahogy ezt Kós Károly is közli leírásában.50 A 19. század második feléről a kutatók véleménye ellentmondásos a fazekasok számát illetően. Kós Károly 1869-ben 98 fazekasról, Pál Antal Sándor 1890-ből 11 fazekas nevét közli.51 A századvégi hivatalos népszámlálás szerint Csík vármegyében 9 férfi 6 cseléddel dolgozik, Örley Sándor52 szerint 120-130 háziiparos foglalkozik fazekassággal beszélnek. A falu anyakönyvében53 a század vége felé mindösz- sze 3 fazekast említ: 1858-ban Juhász Antal, fazekas, Cseri Sándor „figulus”, 1870- ben, Ábrahám Ambrus 1898-ban feleségével, Császár Erzsébettel együtt földművelő és fazekas. Ebből a faluból kirajzanak fazekasok, 1875-ben a kászonaltízi Veress István neve mellé, jegyzik be, hogy földműves és fazekas, Csíkmadarasról való. Ennél többet árulnak el az iskolai anyakönyvek 23 fazekas (és földműves) nevét tudjuk meg: Ádám János, Fazekas Lajos, Antal Dávid, Sándor János, Miklós Ferenc, Ambrus Péter, Boér Márton, Váncsa József, Antal Áron, Bíró István, Fazekas Lőrinc, Bálint Pál, Balázs Ágoston, Kásás István, András Gergely (Czikó), Bálint Demjén, Sándor Bálint, Antal Vitos, Antal Sándor, Sándor Ambrus. Ha első meglátásra végignézzük a 18-19. századi fazekascsaládokat az Ambrus, a Bálint, a Boér, Balázs és Czikó családok folytonosan fazekassággal foglalkoztak a 19. századig. (A fazekasok családfájának felkutatása azonban még hátra van). A század végén T. Nagy Imre54 és Vitos Mózes pusztuló agyagiparról beszélnek. A csíkmadarasi fazekasság lassú hanyatlásnak indul melynek okai sokrétűek: a régi típusú használati kerámia vevőköre beszűkül, a tömeges ipari áruk átveszik a helyét, a moldvai piacok megszűnnek, a fazekasságot iparrá nyilvánítják, megadóztatják, amihez hozzájárul a helyi agyagbánya kimerülése is. A két világháború között Kós Károly szerint 31 fazekas dolgozott, 1950-ben már 11. Az utolsó csempekészítő mester Fazekas Péter (Csutak) volt, az utolsó fazekasmester András Gergely negyven éve meghalt.55 46 Szőcs János szíves közlése. Köszönet érte. 47 IGAZ Mária - KRESZ Mária 1965. A tipológiai szakterminológiának ’szilke’ címszava. 48 FARKAS Irén 1997-1998. 44 BENKŐ Károly 1853. 50 KÓS Károly 1976. 51 PÁL-ANTAL Sándor 1996. 52 A Székely Kongresszus... 1902. 53 CsNL Csíkmadarasi Róm. Kát. Anyakönyvek. F. 47. 364, 365. 54 T. NAGY Imre 1902. 55 FARKAS Irén 1997-98. 495
