Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Történeti források néprajzi megközelítésben - Mód László: A mindszenti juhtartó gazdák gyapjúértékesítési szerződései
jelentős többletjövedelmet jelentett. A gyapjút értékesítő mindszentiekről készített listát áttekintve azt láthatjuk, hogy mindössze négyen adtak el 200, huszonketten pedig 100 darab feletti árut. A veszprémi lakosokkal, feltehetőleg csapómesterekkel 1821-ben kötött szerződés ugyan nem maradt fenn, ám az általuk vásárolt gyapjúmennyiség nyilvántartásából pontosan tudjuk, hogy 83 mindszenti gazda értékesíthette a helyi tanács közvetítésével a nyersterméket, ami 4051 forint 70 krajcár értéket képviselt. A megegyezést követően az esetek többségében a vásárlók foglalót hagytak Mindszenten, amelynek egy részét előpénz gyanánt a gazdák között kioszthatták. Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a mindszentiek jó néhány alföldi településhez hasonlóan mezőgazdasági nyerstermékeik, azon belül is a gyapjú értékesítését sajátos módon szervezték meg. A tanulmányban elemzett forrásokból kitűnik, hogy a juhtartó gazdák nem egyedül, hanem közösen, az elöljáróság közreműködésével egyeztek meg a kereskedőkkel. A kontraktusok mindegyikét a mindszenti juhtartó gazdák nevében és beleegyezésével a helyi tanács kötötte olyan vállalkozó magánszemélyekkel, akik a gyapjú megvásárlása iránt mutattak érdeklődést. A nyersterméket a kontraktusok szerint szegedi, szegvári és makói kereskedők vásárolták fel a legtöbb esetben. A vásárlók között tarthatjuk számon a dunántúli gubacsapókat is, akik 1802-ben vették meg a nyersterméket. A kontraktusokat a Mindszenten tartott magyar juhokról lenyírt összes gyapjúra kötötték, jóllehet ezt a gyakorlatot nem minden esetben sikerült maradéktalanul érvényre juttatni, mivel szinte mindig akadtak olyan gazdák, akik nem a tanács közvetítésével értékesítették a terméket. FÜGGELÉK Contractus Mely az Mindszenti Lakosok Juharnak Magyar Juh-Gyapjai eránt Mind Szent Helységének egy részéről, más részről pedig Leopold Manhaim Makai, és Salamon Kohn Szeghvari Zsidó Lakosok Között tétetet, e Következendő Punctumok Szerént. 1° Megvették az emlitett Zsidó Kereskedők a Mindszenti Lakosoknak Magyar Júh Gyapjait, Százat Számlálván, Húszon egy id est 21 Rftokon úgy mind azon által, hogy 2° Tartozzanak a Lakosok egy Júnak egész Gyapjúját egyben, nem pe„ dig felet egyben Számlálni, ellenben 3° Ha ne talám történne, hogy Egy Juhok Gyapjúja, vagy több, egész szá„ mot egyik egyik nem tenne, tartozni fognak a Lakosok az ollyatén hibát egész Gyapjúra Ki pótolni. 4° Tartoznak azfent irt Kereskedők e folyó Holnapnak 26dlk napján fel olvasván azt, áltál venni, és annak arát Kész pénzül Ki fizetni, nem tévén a Gyapjúban Semmi Kifogásokat, vagy rendetlen válogatást. Hozzá adván azt; hogy minden egy Száz Gyapjútól fognak adni a Lakosok 2 egész Gyapjú reáadást. Mely Gyapjúnak meg vételére adtak az fent irt Kereskedők Négy id est 400 Rftokat foglalóúl. 49
