Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Történeti források néprajzi megközelítésben - Mód László: A mindszenti juhtartó gazdák gyapjúértékesítési szerződései

ban pedig 1057-re apadt, ami jól jelzi az ágazat folyamatos háttérbe szorulását. 1798-ban Mindszent taxalajstroma szerint a báránytized megváltásából még szá­mottevő bevétele származott az uradalomnak. A kimutatásból kiderül többek között az is, hogy a paraszti juhállomány egyenlőtlenül oszlott meg, a nagyobb gazdák akár egész nyájakat is birtokoltak. A mindszenti úrbéres jobbágyok a 18. század végén még kizárólag racka jellegű magyar juhokat tenyésztettek, az uradalom viszont egyre inkább nyugat-európai fajták meghonosításával próbálkozott, amely termé­szetesen együtt járt új bérleti formák, tenyésztési eljárások megjelenésével.5 A pa­raszti állomány csökkenése összefüggésbe hozható az uradalmi birkák számának fokozatos növekedésével, ami azt jelentette, hogy a jobbágyok állatait lassan kiszo­rították a közös legelőkről. Uradalmi birkaistállók és majorok épültek, a földesurak a taksás jogállású gazdáknak megtiltották a juhtartást, vagyis monopolizálták a te­nyésztést. A nagybirtokon a birkatartás tehát egyre nagyobb méreteket öltött, mely­nek hátterében a finomgyapjú iránti növekvő kereslet állt.6 A kontraktusok mindegyikét a mindszenti juhtartó gazdák nevében és bele­egyezésével a helyi elöljáróság kötötte olyan vállalkozó magánszemélyekkel, akik a gyapjú megvásárlása iránt mutattak érdeklődést.7 8 Az egy levéltári doboznyi feudális­kori iratanyag összesen 5 darab szerződést tartalmaz, amelyek 1800-ban, 1802-ben, 1815-ben, 1817-ben és 1822-ben készültek. Többségüket, nevezetesen hármat május közepén, kettőt pedig télen, januárban, valamint februárban kötötték. Annak elle­nére, hogy 1822 után a településre vonatkozó feudáliskori iratanyagban már nem található gyapjúértékesítési szerződés, a mindszentiek még az 1830-as évek elején is áruba bocsátották az állatokról lenyírt nyersterméket. Erre utal a következő idézet, amely a hirdetések jegyzőkönyvéből származik: „Tudtára légyen a’ lakossoknak, hogy egy bizonyos Kereskedő a ’ gyapjú eránt alkura lépni szándékozna azon Juhos Gazdákot, akik még Foglalót arra nem vettek ugyan azért áron Juhos gazdák ma délután 2 órára alkura az Helység házánál meg jelennyenek bizonyossan a Juh gyapjaiknak jó árát Fogják Kapni.”s A forrásokat áttanulmányozva egyértelműen látszik, hogy a kontraktusokat9 meghatározott séma szerint állították össze, ami 5 A 18-19. század fordulóján a Tisza mellékén a német és a magyarjuh közötti verseny még nem dőlt el. Az algyői jobbágyok 1781-ben azzal a kéréssel fordultak az uradalmi úriszékhez, hogy tiltsa meg a német birkák legeltetését. Az úriszék nemhogy kitiltotta volna az urasághoz szegődött Herke János német juhait, de még Szekeres József városi főügyésznek is megengedte, hogy 500 „bürgejuhból” álló nyáját Algyö serkédi és svájczer járásán legeltesse. Az eset jól mutatja, hogy a fajtaváltás főként a nagybirtokok, valamint a szerződéses birkásvállalkozók kezdeményezésére történt. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1993. 284. 6 KRUZSLICZ István 1996. 102-106.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 2001. 141-152. 7 BÁRTH János 1997. 20. 8 CsML SzF V. 1005. a. 48. Mni. Hirdetések jegyzőkönyve. 1832-1847. 1833. augusztus 20. 9 A 18. században és a 19. század első felében a magyarországi hivatalos iratokban és a beszélt köznyelvben egyaránt használatos volt a kontraktus kifejezés, amely szerződést, egyezséget, kötést, kötelező levelet jelentett. Néhány esetben előfordult, hogy az egyezséglevelet nem kontraktusként, hanem conventioként, esetleg obligatioként emlegették. A 19. század első felében arra is volt példa, hogy a magyar nyelvű szerződések címét az egyesség, az egyező levél vagy a kötelező levél szó jelöli. A kontraktus szónak létezik egy szőkébb és egy tágabb értelmezési lehetősége is. Szükebb értelemben a kontraktus azokat a szerződéseket jelentette, amelyek egy-egy helység teljes úrbéri viszonyát szabályozták, illetve amelyeket a földesurak jobbágyközösségeikkel kötöttek. A tágabb értelmezés szerint a kontraktus fogalmába beletartozik minden feudalizmus kori szerződés és egyezség függetlenül 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom