Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Péter László: Miscellanea Jankovaciana
akarta kényszeríteni a magyar nyelvészeket, a finnugristák közül négyen nem írták alá a követelt nyilatkozatot, amelyben addigi munkásságukat kellett volna megtagadniuk, és fölesküdniük N. J. Marr marr-haságaira. „Megtisztelő volt számomra, hogy együtt ülhettem a vádlottak padján Beke Ödönnel, Zsirai Miklóssal és Lakó Györggyel.” Lakó Györgyöt 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Politikai okai voltak, hogy rendes tag csak 1970-ben lehetett. A finnországi jyväskyläi (ejtsd: jüveszkülei) egyetem — ahol nyári kurzusokon gyakran tanított -— díszdoktorává avatta. Finnugor hang-, alak- és mondattannal, nyelvtudomány-történettel, skandina- visztikával foglalkozott. 1954 és 1967 közt ő szerkesztette a Nyelvtudományi Közleményeket. Fő művei: A permi nyelvek szóvégi magánhangzói. 1934. — Unkarin lukemisto. Helsinki, 1940. (Magyar olvasókönyv finnek számára.) — Magyarok és svédek. 1948. — Svéd nyelvtan. 1948. — Svéd-magyar olvasókönyv. 1948. (Társszerző.) — Északi-manysi nyelvtanulmányok. 1956. — A magyar hangállomány finnugor előzményei. 1965. — A magyar szókészlet finnugor elemei. 1-3. k. 1967— 78. (Főszerkesztő.) — Proto Finno-Ugric Sources of the Hungarian Phonetic Stock. 1968. — Svéd-magyar szótár. 1969. (Főszerkesztő.) — Sajnovics János. 1973. — Budenz József. 1980. — Szinnyei József. 1986. — Chrestomathia Lapponica. 1986. — A magyar mondatszerkezet finnugor sajátosságai. Pécs, 1991. 1938-ban Móricz Virággal finnből nyelvünkre ültette át Arvi Järventaus Kis falu a világ végén című regényét. Számos írása jelent meg svéd, finn, észt, német, francia, angol nyelven. Szülővárosa Karsai Ferenc indítványára 1995-ben díszpolgárává választotta. Előterjesztésében olvashattuk: „Sosem feledte sem családját, sem jánoshalmi ismerőseit, régi emlékeit. Nagyon sok szünidőt töltött szüleinek egykori Kálvária utca házában is. Sőt az 1970-es évek végén számos érdekes nyelvészeti előadást is tartott a Tiszti Klubban.” A díszpolgárrá választásakor a Hunyadi Népének, Lusztig Józsefnek adott interjújában maga mesélte, hogy szülőfalujába hozta finn tudós barátját, s ő előadást is tartott a finn életről. „Nagy érdeklődéssel hallgatták, és el is hittek neki mindent, amit mondott, csak amikor azt mondta, hogy ott is hizlalnak disznót, kukoricát azonban nem termelnek, azt már nem hitte el senki...” Már akkor panaszkodott beteg szívére. Alig egy év múlva, 1996. július 15-én megszűnt dobogni. * Szülővárosa önmagát tisztelné meg, ha Lakó György szülőházát márványtáblával jelölné meg. Bizonyos, hogy hazai és külföldi, főként északi vendégeink zarándokhelyévé válnék. Erdei Ferenc Abban a most megjelent, külsejében is vonzó, tartalmas könyvben, amely Itthon vagyok címmel a Hunyadi János Általános iskola diákjainak honismereti tankönyve, a jánoshalmi gyümölcstermesztésről szóló fejezetben olvassuk a következőket: „A gyümölcsöt köténybe szedték, majd nagyobb méretű karkosarakba, kerek kosarakba rakták. Hazaszállítása kocsin vagy tragacson történt. Később a dragacsok 457
