Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Péter László: Miscellanea Jankovaciana
PÉTER László Miscellanea Jankovaciana Tisztelet közös szülőföldünknek Jámbor Pál Jánoshalmának, akkor még Jankovácnak, az 1848-49-i forradalom és szabadságharc idejében legjelentősebb alakja Jámbor Pál (1821—1897) plébános, Hiador írói néven már akkor országosan ismert, népszerű költő volt. írói nevét Vörösmarty Mihály Eger (1827) című eposzának hőséről vette. Vörösmarty a hős és a viador összevonásával alkotta. A viador nyelvújítási szó; Szemere Pál „csinálta” a viadal szóból a latin gladiator (bajvívó, harcos) megfelelőjéül. Az -or képző kitalálásában a latin szó végződése meghatározó volt. Szemere „gyártotta” ugyanerre a mintára kalandor szavunkat is. Pakson született 1821. január 16-án. Apja Jámbor János csizmadiamester volt, céhmester, később a városi tanács tagja volt. Anyja a szekszárdi születésű, korán, 1843-ban elhunyt Muzsonics Erzsébet. Négy testvére született. A gimnáziumot 1832-től Kalocsán, Pécsett, Pesten, Vácott végezte. 1840-től a kalocsai papnevelőben tanult hittudományt, s közben kispaptársaival Magyar Iskola néven önképzőkört alakított. Versei jelentek meg a kor irodalmi folyóiratában, a Regélőben, sőt 1843-ban megjelent első verseskötete Hattyúdalok címmel. 1844-ben szentelték pappá, és utána Óbecsére (ma Becej Jugoszláviában) került káplánnak (segédlelkésznek), majd föltűnően hamar, 1847-ben plébános lett Jankovácon, a mai Jánoshalmán. Életrajzírója, Csonka Ferenc {Hiador. 1944.) szerint Bácska leggazdagabb parókiája volt akkor a jankováci: birtokának jövedelme évi több mint tízezer forint volt. (Értékét akkor érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy 1848-ban a huszár a saját lováért 300 váltó forintot kapott; napi zsoldja pedig 8 krajcár volt!) Jövedelméből Jámbor Pál káplánt tarthatott Horváth Ferenc (1818-1866), a későbbi jeles egyházi író személyében, és magához vehette megözvegyült édesapját. 1895-ben Jámbor Pál így vallott: „Azt tudom, hogy a jankováci plébánián boldog voltam, nem hibázott semmi a boldogságból.” „Egy áldott apa volt oldalam mellett, egy hazafias község a kezem alatt. Azt hittem, a sors választottja vagyok.” Jankováci önkéntesek Itt érte a március 15-i forradalom híre. A Budapesti Híradó 1848. június 22-én ezt írta: „A jankováci plébános, Jámbor Pál (a magyar irodalomban »Hiador« név alatt ismert jeles fiatal költő) a szerb lázadás hírére azonnal összehívá híveit a templomba, és lelkes felszólítására tüstént 750 ember fegyverkezett fel, sőt a szomszéd helységből is sietett néhány száz hozzájok csatlakozni és Újvidék alá vonulni.” 449
