Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Kétvízközi homokszemek - Bereznai Zsuzsanna: Ongriets, Umgriets, Amgrias… Édes tészták, sütemények és egyéb édességek az alvöldi sváboknál (XX. század)
Makkuche (mákos kalács), a kinyújtott kalácstészta göngyölt formái.27 A mákos és diós Beigli elmaradhatatlan volt karácsonykor. Szegény családoknál, akiknek nem volt diójuk, napraforgómagból készítették a kalács töltelékét. A családban a gyerekek feladata volt a napraforgómag megpucolása a karácsony előtti hetekben, akik ilyenkor mesével szórakoztatták egymást. A Kömkorg (’libagége’) nevű sütemény is kalácstésztából készült. A vékonyra nyújtott kalácstésztát cirokszárra tekerték, úgy sütötték meg, de előtte tojást is kentek rá, s darabos dióval szórták meg. Ez olyan kedvelt étel volt, hogy a cirokszár helyett a herényi iparosok pléhből is készítettek formákat. A hagyományőrző háziasszonyok mégis a cirokszárat tartották jobbnak, melynek a vastagságát maguk választhatják meg.28 Hajóson előfordult, hogy dió helyett tökmagot tettek a Beiglibe, de ezt a szót itt nem használják. A tökmagkalács neve itt Kiarbsakeannaletschla. A magot mozsárban törték össze, s cukrot tettek hozzá. Kelt tésztát készítettek élesztővel, tejjel, de akinek nem volt teje, vízzel csinálta. A tekercset tejjel megkenték (nem tojással), tűvel megszúrkálták, hogy fel ne repedjen. Szép barnára sütötték. Ünnepi étel volt, de ahol tehették, hétköznap is csináltak tökmagkalácsot, második fogásként. Küche, Kucha, Bitte (kalácstésztából készült lepény) A kalácstészta alapú lepények is igen kedveltek voltak: almás, szilvás, megy- gyes, cseresznyés és túrós változatban. Hajóson a Knollapitte (túrós lepény) úgy készült, hogy az édes kelt tészta tetejére tojással elkevert, cukrozott túrókupackákat tettek, majd a sütőben megsütötték. A mezőberényi polgári sváb konyhán így készült a meggyes lepény: a lepénytészta összeállításához 60 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 2 tojás sárgája, 18 dkg zsír vagy 20 dkg vaj, 6 dkg cukor volt szükséges. A töltelékhez 2 kg magozott meggy (a kimagozás előtt 2 kg) szükséges. Miután megkelt a tészta (kb. 60 perc), a tepsibe helyezzük, rászórjuk a cukrozott meggyet, majd 4 tojásból, 4 kanál cukorral, 4 kanál liszttel piskótatésztát készítünk és a meggyre ráöntjük, azt éppen hogy ellepi. Majd a tésztát 40 perc alatt megsütjük.29 Emellett itt is ismert volt az Aplkuche (almás lepény), a Köskuche (túrós lepény) és a Kerschekuche (cseresznyés lepény) is. A hartaiak túrós lepényt {Köskuche), szilvás lepényt {kwetschen Kuché) és meggyes lepényt (kirschen Kuchen) sütöttek. A balmazújvárosi svábok igen kedvelték a szilvástésztát (kwetschi Kuché) télen és nyáron egyaránt, mely szintén kelt lepénytésztából készült. A liszttel, tejjel, élesztővel, cukorral, régen rucazsírral, később vajjal, margarinnal összeállított tésztát a tepsibe ujjnyi vastagon belenyújtották, kelés után kimagvalt bódi szilvát, ősszel bercencei szilvát raktak rá. Télen befőttel készítik.30 27 BANNER József 1973. 368. 28 BANNER József 1973. 368. 29 Ehhez hasonlóan készül a meggyes szászlepény (Weichselhangklich), de ott az öntethez tejfölt is tesznek a piskótatésztába. (K.ÖVI Pál 1998.163.) 30 VAJDA Mária 1981. 342. 437
