Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői
azt rendelte, hogy a borbírák (judices vinorum) szabják meg a csapra szánt borok árát, s aki drágábban meri adni, 12 frt. bírságon marad.”41 Malombíró A községben, városban lévő malmok a malombíró felügyelete alatt őröltek. Intézkedett az őrlés sorrendjéről, felügyelt minőségére, a gabonavám mennyiségére, kivételének szabályosságára. Felügyelt a malomépület, a berendezés, az őrlőszerkezet állapotára, hiánytalan meglétére. Rendezte a molnár és az őrletők között felmerült vitát. A malom bérbeadásakor megkötötte a szerződést, leltár szerint átadta a molnárnak a malmot és a hozzá tartozó járandóságokat (káposztáskert, rét). Átvette a bérleti díj előlegét, a kauciót, ellenőrizte a malomnak tűzkár elleni biztosítását, az adó megfizetését. A bérleti szerződés lejártakor elszámolt a távozó molnárral: tételesen átvette a malmot, megbizonyosodott a berendezés épségéről, hiánytalanságáról. Évente számadást készített a bevételekről (a vámgabona eladásából és a bérleti díjból befolyt összeg), a kiadásokról (napszámosmunka, épület és eszközök javítása, felszerelés karbantartása).42 Köveskálon a Győrffy-család 1760-ban a monoszlói hídtól délre malmot építtetett a patakra. A Győrffy-malom tulajdonosai évenként Szent György napkor közös vacsorára jöttek össze, ahol a malombíró beszámolt munkájáról. Beszámolóját a rendszeresen vezetett malombírák könyve alapján tartotta. A malombírónál jelentkeztek a malmot bérelni szándékozó molnárok. Ő ügyelt fel munkájukra is. 1866- ban Győrffy Antal malombíró megtiltotta a molnárnak, hogy a tulajdonos család tagjainak illetőségük terhére gabonát adjon ki előre. 1872-ben a malom félévi jövedelméből a malombíró 1, a család tagjai 2-2 mérő gabonát kaptak. 1887-ben a malom félévi jövedelméből a Pál ágnak 4, a János ágnak 2, a Ferenc ágnak 2, az István ágnak 4, a Gáspár ágnak 4, a malombírónak 1 mérő gabona jutott. Győrffy József malombíró elhalálozása és utóda megválasztása kapcsán a malombírák könyvében szépen megfogalmazták a tisztség betöltőjének feladatát: ,JVs. Győrffy József Ma- lombíránk, aki esztendejének derekán közülünk az árnyék világból kimúlt, s helyette esztendő derekán u. november hó 29-én köz akarattal el választottuk Malom Bíránk- nak Ns. Győrffy Sámuel Atyánk fiát, kinek is kötelességévé adatik az Malom körül való szorgalmas vigyázás, és az Malom építtetés, mégis az Molnárra való föl vigyá- zás az őrlés eránt." A Győrffy-család levelesládájában őrzött iratok a malom után fizetett adónemekről: a hadiadóról, a királyi segedelemről és a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztésére megajánlott adóról is tájékoztatnak. 1809-ben a Győrffy- malom után 7 forint subsidiumot (hadiadót), 3 forint 45 krajcár királyi segedelmet és 21 krajcár múzeumi segedelmet fizettek. 1812-ben ugyancsak subsidiumra 40 icce rozsot tetézve, 60 icce zabot, 1813-ban az „Új sereg” felállítására 1 forint 30 krajcárt fizetett a malom. A Győrffy-malom a rokoni szeretet, a családi összetartozás jegyében működött. Jellemezte ezt a családiasságot az évenként Szent György napkor tartott malom-vacsora, ahol összegyűlt a család minden tagja, hogy asztalhoz ülve felújítsák a rokoni összetartozást. Erre az alkalomra sütött kenyerekből szelték a 41 TAKÁTS Sándor é. n. 327. 42 LACKOV1TS Emőke 2002. 76. 405
