Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Communitas és társadalom - Lukács László: Sokféle bírák. A faluközösség önigazgatásának „népi” tisztségviselői

adatokat.5 A korombíró tisztségével azonban csak Enyingen (Fejér m.), Köveskálon és Monoszlón (Veszprém m.) találkoztam.

Mivel 1825-26-ban a szomszéd vármegyékben „valamelly gonosz gyújtogató) Társasság” tevékenysége nyomán megszaporodtak a tűzesetek, ezért az enyingi Batthyány-uradalom tiszti széke úgy határozott: „Meg rendeltetik hogy ezen Uradalom kebeliben minden hellységben Korombírónak egyik elöljáró tüstént ki neveztessen, kinek kötelességében áljon a Húzókat nyomban meg járni, a tisztátolanságokat el háríttani, minden Gazdának Kádban, vagy Hordóban házánál víznek tartását meg rendelni, a fetskendőket vízzel tele, úgy az ahoz való hordókat is készen tartani, a tsáklákat, a lajtorjákat előkészétteni. Azon kívül minden helységben éjfél előtt is hat, kissebb helységben pedig négy — éjfél után is másik ugyan annyi Strázsákat a lakosok közül, de magokból, nem pedig holmi hitvány tselédjeikből tartozik a Korombíró ki állítani, — a kik hogy ki állyanak e rendessen, és vigyáznak e kellőképpen, arra az Elöljárók közül minden nap egyik tartozik fel vigyázni, s az vétkesek a Bírói háznál nyomban testiképpen meg büntettessenek. Nappalonként is Enyingi helység három — a többiek pedig kétt Strázsát a helység végein fel állíttani tartoznak, a kik a keresztül utazóktól utazó Levelet kérni tartoznak, s az ollyan gyanús forma Személlyeket, kik Levelet mutattni nem tudnak le tartóztattni, s a Hellység Bírójának és Jegyzőjének, vagy a melly Hellységben uraság Tisztye lakik, annak be jelenteni köteleztettnek. Ezen Strázsák ki állítása is a'Korombíró kötelessége lészen.”6

Köveskálon özvegy Hegyi Ferencné háza (Bozót u. 12.) még az 1980-as évek első felében is füstöskonyhás volt. Konyhájában a kocka alakú kenyérsütő nagykemencét, felette a mennyezetbe vágott füstlikai jól tanulmányozhattam. Az első világháború előtti időszakban még a jómódú nemesi famíliák házai között is akadt füstöskonyhás épület. Ilyen volt a Fő utcán Győrffy Kálmán háza, ahol a füstöskonyhához zöld szemeskályhás első,- és sárga szemeskályhával ellátott hátsó szoba kapcsolódott. A kémény nélküli füstöskonyhás házak nagy számával magyarázhatjuk, hogy a község tisztségviselői között még a XX. század elején is ott találjuk a korombírót. Tűzvédelmi feladatainak ellátása során a korombíró bizonyos időközönként végigjárta a füstöskonyhás házakat. A tűzhelyek jó karbantartására, tisztaságára ügyelt. Elfogadott norma szerint a tűzhelyeket és a konyhát évente két- három alkalommal kellett meszelni. A kemencék belső tapasztását kicsi öregasz- szonyok végezték. Ellenőrizte a korombíró a padlás tisztaságát is. A füstlyukon keresztül a padlásra tóduló füst, korom a zsúp vagy a nád héjazaton a tetőszerkezeten vagy a padlás tapasztott földjén rakódott le, fokozott tűzveszélyt okozva. Ezért a padláson összegyűlt kormot a ház tulajdonosának időközönként le kellett takarítani. Ha az ellenőrzés során a korombíró nem találta rendben a házat vagy a tüzelőberendezést, akkor zálogot kért, vagy zálogot vett. Rendszerint a konyhában található tárgyak, edények közül vitt el valamit zálogba. Jelezve ezzel azt is, hogy a füstöskonyha tisztaságáért, tüzelőberendezésének épségéért elsősorban a gazdaasszony a felelős. A zálogba vitt tárgyat az észlelt rendellenesség kijavítása után kapták vissza. Ha egy bizonyos ideig nem váltották ki a lefoglalt tárgyat, akkor azt a község áruba bocsáthatta. Adatközlőm, Győrffy Kálmánná Kenessey Kornélia (szül. 1925) emle5 KÜCSÁN József 1979. 313-314.; LUKÁCS László 1989a. 224-229.; LUKÁCS László 1979b. 84-88.

6 Fejér Megyei Levéltár, Enyingi Batthyány Uradalom iratai. Tiszti széki iratok. 1826.

396