Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Kocsis Aranka: A füssi egyházi nemesi szék önkormányzata a szék fennállásának utolsó fél évszázadában
s ezzel mintegy kifejezték, hogy elfogadják a személyét, és — ahogy a vajkai jegyzőkönyvekben fogalmaznak — a szék prédialistáit oltalma alá helyezik.37 Ez után került sor a szavazásra. A tisztújítás után a 95 résztvevőt végül , fényessen s Pompássan"megvendégelték (1831. 04. 27: 76). A főispán szerepe a szék élén, amint azt Kováts Tamás főapát maga a füssi szék közgyűlése előtt két alkalommal is előadta, „a mit tsak a Praedialis Birtoknak háborgatlan bírása, az Igazság ki szolgáltatása és a belső jó rendnek s bátorságnak fenntartása körül hasznosnak vagy szükségesnek látni és tapasztalni fog, mind annak meg szerzésében alkalmatos módokra s eszközökre a Ns. Széket nem tsak ébreszteni, hanem önnön maga is tehetsége szerént elöl segélleni fogja” (1838. 07. 17: 78). A szék közössége előtt mindez elsősorban a tisztújítások megtartásában — ahol az egyházi nemesek a főispán javaslattétele és jóváhagyása mellett gyakorolhatták választójogukat —, rangok, címek és prédiális birtokok adományozásában, esetenként az igazságszolgáltatásban öltött személyes és konkrét formát. Az érdemi munkát a székben az alispán — illetve helyettese, majd a másodalispán — s főleg a szolgabíró és az esküdtek végezték. Az alispáni tisztséget a 19. század folyamán Győr vagy Komárom megye rangosabb megyei tisztviselői töltötték be a székben.38 Az 1830-as évek elejétől személyesen vagy helyettese, majd a másodalispán által vezette a gyűléseket. Hatalmaskodások, vagyoni-, zálog- és birtokmegosztási ügyekben ítélkezett. A szolgabíró (főbírói) hatáskörébe a panaszos ügyek kivizsgálása, bűnügyek kinyomozása, tanúk kihallgatása tartozott. Az esküdtek közreműködésével eljárt polgári peres ügyekben, és lehetőleg arra törekedett, hogy a felek békés úton megegyezzenek. Rendészeti és árvaszéki ügyeket intézett (míg nem volt árvagyám), kisebb ügyekben helyben bírságolt. A tisztségre jogban járatos személyt — Komárom vagy Győr megye esküdtjét — választották meg.39 A főnótárius, az, alnótárius, valamint az ügyész kinevezés és nem választás útján jutott állásához. A kinevezés a főispán jogkörébe tartozott.40 Az ügyész időszakunkban szinte mindvégig az apátság tisztviselője volt, az apátságbeli törvényszéki feladatai mellett látta el székbeli munkáját.41 A két esküdt közül az egyik, valamint a perceptor (később pénztámok) és a gyámatya helyi közbirtokos volt, e tisztségek közül egy-egy személy egyidejűleg gyakran kettőt is betöltött. közgyűlésnek betegségre és öregségre való hivatkozással; hasonlóan az esküdt is.) Az előző, 1811-ben választott tisztikarból ekkorra már csak egy tisztségviselő maradt (1831.04. 27: 70). "KOCSIS Aranka 1971.26. 38 1811: Torkos István Győr vm. főszolgabírája és assessora; 1831: Ghyczy Rafael Komárom vm. főjegyzője; 1838: uaz. 39 1811: Aranyosi István Győrvm. esküdtje; 1831: Kajdatsy Pál Komárom vm. esküdtje, birtokos a fussi székben. 40 A kinevezés jogával, lehet, nem mindig élt a főapát. Az 1811. évi tisztújító közgyűlésen Rötth Istvánt mint fíissi birtokost „választják meg” fönótáriusnak (181 1. 03. 23: 34). 1831-ben viszont a főapát „az ötét tellyes Jussal illető Szabadságánál fogva" nevezi ki Szánthó Mihályt, a füssi szék addigi főbíróját főnótáriusnak (1831.04. 27: 73). 41 1811: Szabó Péter, megválasztásakor már az apátság ügyésze volt; 1831: Pázmány Zsigmond országos ügyész; 1838: uaz, de időközben az apátság ügyészévé is kinevezte őt a főapát, ezért ekkor, 1838-ban alügyészt is választanak mellé. 388
