Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Kocsis Aranka: A füssi egyházi nemesi szék önkormányzata a szék fennállásának utolsó fél évszázadában
alispán mellé másodalispánt is választottak — mert „felette szükséges” volt, de a szék „díszének öregbedésére” is szolgált (1838. 1 1. 15: 155).23 24 Innentől fogva a másodalispán elnökölt minden gyűlésen a székben. A közgyűléseken részt vettek a tisztviselők, bár legtöbbször nem teljes számban: az alispán vagy helyettese (1838-tól: másodalispán) mellett a szolgabíró (vagy főbíró), az ügyész, a jegyző, az esküdt, aperceptor (később pénztára ok), az írnok, a hadnagy. Atáblabírák — akik száma különösen az 1830-1840-es években jelentősen megduzzadt — többsége rendszeresen távol maradt, miután csak megtisztelő címként viselte ezt a rangot. Csupán néhány táblabíró töltött be aktív szerepet a szék igazgatásában és törvénykezésében. Nem hiányoztak azonban az apátság képviselői, a főadminisztrátor, a füssi uradalom adminisztrátora, sőt a füssi uradalom ispánja, akik elsősorban egyházuk füssi prédiális birtokainak képviselőiként voltak jelen, de néhányuk táblabírói feladatkört is ellátott. Az 1830-as évektől vált gyakorlattá, hogy meghívott vendége volt a gyűléseknek a falu plébánosa és a környékbeli tiszteletesek közül is néhány, a szomszédos Csicsó plébánosa, az ekeli, az ekecsi, az alistáli, a nádszegi, a szerdahelyi, udvardi tiszteletes stb. Közülük egyre többen a szék táblabírái is lettek. Valamennyiüket név szerint említik meg a jegyzőkönyvekben. S végül részt vehettek a közgyűléseken a szék nemesei, akiket az 1820-as években név szerint (két-három személy), máskor csak összefoglalóan említenek meg curialisták, több compossessorok, számos fiissi nemesek, több fiissi nemesek és közbirtokosok, több praedialis közbirtokos, helybéli birtokosok, több közbirtokos urak, fösi praedialis nemesek és fegyveresed név alatt. Esetenként némelyikük meghívott vendége volt a gyűlésnek, amelyen ha ennek ellenére indokolatlanul nem jelent meg — a szék egy korábbi, 1767. évi rendelése szerint — pénzbírsággal büntették meg (1820. 11. 08: 63). A kisgyűléseken az alispán, illetve a helyettes vagy másodalispán elnökölt.25 A tisztviselők mellett ezeken is részt vettek az apátság képviselői és a szék prédialistái. A törvényszéki üléseket a köz- vagy a kisgyűlést követően, néha ugyanaznap, legtöbbször ezek másnapján tartották meg. Ezt is az alispán vagy a helyettese, illetve a másodalispán vezette. Jelen volt rajta minden alkalommal egy-két táblabíró, valamint a szék tisztviselői közül az ügyész, a szolgabíró, a jegyző, az esküdt. Viszont sem az apátság részéről, sem a füssi nemesek közül nem vett részt senki. A tisztviselői kar megnevezésére korábban használhatták a magisztrátus kifejezést, amiből a 19. századra már csak a jelzői forma maradt meg: az 1810-es évek jegyzőkönyveiben helyenként még magistratualis tisztekről szólnak (1811. 03. miatt akadályoztatott alispán helyébe való ideiglenes megbízásáról és a tisztség jogköreivel való felruházásáról a főapát levélben értesítette a közgyűlést (1833. 07. 13: 101). A következő, 1838. évi tisztújítás alkalmával őt választották meg másodalispánnak (1838. 11. 15: 153). Ettől fogva ebben a minőségében elnökölt mindennemű gyűlésen a székben 1847-ig, a szék működésének megszűnéséig. 23 Az 1838. évi közgyűlésen az esküdt feladatkörét is hasonló módon megosztották két személy között, és választottak egy rendes és egy helybéli esküdtet (1838. 11. 15: 155). 24 A Füsi Praedialis Nemesek és Fegyveresek kifejezés csak egy alkalommal, az 1838. évi tisztújító közgyűlés jegyzőkönyvében fordul elő (1838. 11. 15: 153). 25 Egy kisgyűlésen a főbíró (1824. 05. 30: 64) s egyszer a főapát megbízottja, a tihanyi apát (1818. 07. 23: 47) elnökölt. 384
