Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Communitas és társadalom - Szőcsné Gazda Enikő: A sepsi református egyházmegye válási jegyzőkönyvei
például azért emelt kifogást a szemerjai Jó Sámuel ellen, mivel az a felperesnek „vője”.41A tanúságot akkor is megkérdőjelezhették, amennyiben lekötelezettje volt valaminél fogva a tanú a felperesnek. A bikfalvi Berdek Teréz ellen például azért emel kifogást Kovásznai G. József, mert fizetett szolgáló.42A tanúnak erkölcsileg feddhetetlennek kellett lennie. Bár az Utasítás43 csak arra tért ki, hogy a valamikor hamis tanúskodás miatt elítélt ember vallomását nem kell figyelembe venni, ennek ellenére az egyházi törvényszék kifogása kiterjedt minden vétségre. A feldobolyi Damó József például kifogást tett Nagy Sámuel tanú ellen, mivel be volt börtönözve lopás miatt.44 A sepsiszentgyörgyi Bodor Dénes Rada József és Molnár Zsuzsánna felperesi tanúk ellen emelt kifogást, mivel „részeges rósz indulaté emberek, házuknál szabad nő (kurva) személyeket tartottak, mire hogy birtak-e engedél[l\yel azt nem tudom. ”45 A tanúvallatási jegyzőkönyvek legkevesebb két tanú nyilatkozatát tartalmazták, bár aki biztos akart lenni a dolgában, legalább négy embert hallgattatott ki. Az utasítás ugyanis azt is pontosította, hogy a vallomásnak csak akkor kell hitelt adni, amennyiben a benne szereplő eseményt konkrét helyhez és időhöz kötik, és legalább ketten idézik fel. Amennyiben a vallomás „egyedies”, nem kell tekintetbe venni. Válási okok a jegyzőkönyvek tükrében A válások történeti megközelítésekor már kihangsúlyoztuk, hogy a református egyház a Geleji Kánonok alapján határozta meg, hogy mi számít válóoknak. A kisemberek ennek ellenére úgy látták, hogy a házastársi kapcsolatok több, sok esetben összetettebb ok miatt lehetnek sikertelenek. Bizonyára a legtöbb tanú rendelkezett előismeretekkel arra vonatkozóan, hogy milyen vétkek esetében mondja ki az egyház a válást, és a vallomásokban elsősorban ezeket domborították ki jobban. Viszont arra a kérdésre, hogy a felek megélhetnének-e együtt, a válasz sok esetben teljesen eltért a kánonok szerintiektől. Ezeket számba véve, feltűnik, hogy a társas élet konfliktusait másként interpretálta az egyház, és másként a falusi társadalom. A verés (22 esetben) mellett gorombaság, durvaság, házsártosság (17), hűtlen elhagyás (17), paráznaság, kicsapongás (15), részegeskedés (11), házasságra kényszerítés (11), dologkerülés, rossz gazdasszonyság (11), elkergetés (6), vagyontalan- ság (5), vagyon pusztítása, lopása (4), gyermekekkel szembeni nemtörődömség (4), rossz bánásmód (3), betegség (3), gyengeség (2), gyűlölet (2), hülyeség, oktalanság (2), nagy korkülönbség (1), féltékenység (1), szülők bántalmazása (1), előző házasságból származó gyerekekkel kialakult konfliktus (1), érdekházasság (1) szerepel az elválasztás mellett felhozott okok közt. A legtöbb esetben több egymásmelletti okot hoztak fel a tanúk. Például a részegességük miatt a férjek verték feleségüket és pusztították a vagyont, gorombák voltak nejükkel és gyermekeikkel. A hűtlen elhagyó 41 Feldobolyi Ütő Sára válókeresete feldobolyi Damó József ellen, 1881. 42 Bikfalvi Bong Borbála válókeresete angyalosi születésű Kovásznai G. József ellen, 1880. 43 BENKŐ László -BŐD Péter 1833. 44 Feldobolyi Ütő Sára válókeresete feldobolyi Damó József ellen, 1881. 45 Sepsiszentgyörgyi Gyurka Juliánná válókeresete Bodor Dénes ellen, 1882. 371
