Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Communitas és társadalom - Szőcsné Gazda Enikő: A sepsi református egyházmegye válási jegyzőkönyvei

kolozsvári felsőfokú törvényszékre utalta át az ügyet felülvizsgálás végett. Számos per végkifejletét az f. f. i. a. b. betűből álló rövidítés miatt nem tudjuk pontosan megállapítani. A házasfelek több esetben a hatalmas költségek miatt nem tudták perüket befejezni. Ez történt például Nyénben, ahol a helység papja külön kéréssel fordult a házassági törvényszékhez, a válás törvényes kimondását kérve. Véleménye szerint ugyanis az esztendők óta vadházasságban élő al- és felperes rontja a falu közerkölcsét. Mivel a korai perekre több esetben csak ceruzával, a perfelvételi jegyzőkönyv hátoldalára vezették fel az ítéletet, ami az idők során elveszhetett, 1891-től kezdődő­en nyomtatott űrlapot töltöttek ki a bírák az ítéletről, persze amennyiben a per elju­tott az ítélet kihirdetéséig. A kötelező és fakultatív iratanyag sok esetben meghaladja a 25-30 oldalát pe­renként. A különálló lapokat hosszában félbe tűrve, a perfelvételi jegyzőkönyv lap­jaiba fogták be, és az így nyert köteget cérnával összekötötték. A perek szereplői Az 1868-ban felállított egyházmegyei házassági törvényszékeknek, Juhász Ist­ván összefoglalója szerint, többnyire lelkész tagjai voltak, csupán a fő- és algondnokok voltak világiak.31 A törvényszék mindenkori feje az esperes volt. A Sepsi egyházmegyének az említett periódusban 2 esperese volt, Csiszár Gábor Egerpatakon lakott és 1891-ig igazgatta a válási ügyeket, Zágoni Pál pedig 1891-től a törvénykezés végnapjáig Nagyborosnyóról irányította a törvényszék ügyes-bajos dolgait. Amint látjuk, a válások nyomonkövetését, ügyintézését is ők bonyolították. Az esperes feladatköré­be tartozott a civakodó házastársak békítése, a különvető levél és az idéző utasítás kiállítása, a világi karhatalom értesítése a válási folyamat elindításáról, az idéző biztosok és a tanúvallatást végző régiusok kinevezése, a házassági törvényszéki ülések összehívása. Koordonáló feladatkörének köszönhetően, állandó kapcsolatban állt a háromszéki főszolgabíróval, és komplikáltabb esetekben az ő közbenjárását kérte. Az idéző biztosok az esperes felkérésére mentek el az alperes házához, hogy őt a házassági törvényszék ülésére megidézzék. Két, saját pecséttel rendelkező ember kellett ahhoz, hogy az idézés hiteles legyen. Csaknem valamennyi esetben az illető helység papja és tanítója-kántora kapta azt a „megtisztelő” feladatot, hogy az alpe­rest a per kezdetéről és az ellene felhozott vádról értesítse. Az eskető régiusok feladatköre volt a tanúkihallgatások lebonyolítása és az er­ről készült jegyzőkönyv kiállítása. A házassági törvényszék tagjai voltak, valószínű­leg valamennyien papok. Amennyiben a neveiket megnézzük, kiderül az is, hogy e fárasztó, sok mozgást igénylő feladatot majdnem mindig ugyanaz a két ember kapta. A törvényszék legnehezebb feladatait teljesítették: kiszálltak abba a faluba, amelyet a felperes megjelölt, az esperesi pecsét bemutatásával megidézték a tanúkat valame­lyik ottani jómódú, ismert gazda házába és Werbőczy Tripartituma alapján meges­31 JUHÁSZ István 1947. 119. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom