Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - Csala Rita: A gyulafehérvári főegyházmegye templomainak titulusa. (Szent Péter és Pál apostolok)
CSALA Rita A gyulafehérvári főegyházmegye templomainak titulusa (Szent Péter és Pál apostolok) Templomok és titulusok Az egyházi törvénykönyv 1218. kánonja szerint minden templomnak címmel kell rendelkeznie, amelyet a templom felszentelése után nem lehet megváltoztatni.1 Az imaházak, kápolnák, templomok címének kiválasztási módjáról egyházi előírások azonban nincsenek. Általában a helyi szentkultusz alapján döntenek, az esetleg korábban elpusztult templom titulushagyatékát is figyelembe véve. A gyulafehérvári egyházmegyében jelen pillanatban több mint 600 templom és kápolna működik. Ha titulusuk szerint vizsgáljuk őket, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb közülük (100) a Szűzanya tiszteletére lett szentelve, a katolikus kalendáriumban is szereplő ünnepein: Nagyboldogasszony (31), Kisboldogasszony (23), Sarlós Boldogasszony (13), Magyarok Nagyasszonya (6), Fájdalmas Szüzanya (6) stb. Ezt követi a címek sorában a Szentháromság (31), Jézus Szent Szíve (27), Péter és Pál (25), Szent Kereszt Felmagasztalása (23). Az árpádházi szentek kultuszát is az egyik legnépszerűbb megnyilvánulási formák közé sorolhatjuk, főként a templomcímek meghatározásában: István király (24), Szent Erzsébet (14), László király (7), Imre herceg (6), Szent Margit (2). Jelen dolgozat az egyházmegye Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kultuszhelyeinek történetét tekinti át. Szent Péter és Pál napja1 2 a keresztény egyház egyik legrégebbi ünnepe, amelyet már a 4. században megültek, keleten és nyugaton egyaránt. Egyházi kötelező 1 ERDŐ Péter 1985. 829. 2 Szent Péter apostolnak Betszaida volt hazája, a Genezáreti tó mellett, eredeti neve Simon volt, Jézustól kapta a Kéfás nevet, aminek görög megfelelője a Péter. Halász családból származott, maga is halász volt. Megházasodott és Kafamaumban telepedett le. Az elsők közt csatlakozott Jézus tanítványai közé. Jézus bizalmasa volt, közvetlen tanúja Jairus lánya feltámasztásának, a dicsőséges színeváltozásnak és a Getszemáni kertben Jézus haláltusájának. Heves természetű volt, de Jézus szavára azonnal javított hibáin. Megtagadta ugyan háromszor az Urat, de ezt nagyon megbánta, és tanúságot tett Róla. Megbízást kapott az egyházföségre, gyakorolta is ezt kezdettől fogva: ő beszélt a főtanács előtt, tanított, döntött, utazott, mint ezt az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk. Krisztus mennybemenetele után Antiochiába ment, annak 7 évig püspöke volt. Rómában megalapította a püspökséget 42-ben. 50 körül Rómából a többi zsidóval együtt rövid időre elűzték, ekkor 52-ben Jeruzsálemben az első apostoli zsinatot vezette, majd visszatért Rómába. Néró üldözése idején, 67-ben keresztre feszítették a Vatikáni dombon, saját kérésére fejjel lefelé, mivel nem tartotta magát méltónak Krisztushoz hasonlóan halni meg. Szent Péter ott nyugszik Rómában a Szent Péter bazilika kupolája alatt. BANGHA Béla 1932. III. 528-529.; Testvéreink, a szentek 1982. 26-32.; CSANÁD Béla 1984. 201-206.; SCHÜTZ Antal 1995. Sírja a történeti hagyomány szerint a Vatikánban van, bár voltak, akik a Gianicolo-hegyen keresték. Az üldözések megszűnésével Nagy Konstantin császár fényes bazilikát építtetett Szent Péter sírja fölé. BANGHA Béla 1932. III. 529. Sírja körül végzett ásatásokról bővebben lásd KIRSCHBAUM, Engelbert 1987. 313
