Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - Limbacher Gábor: A Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú történeti előzményei és kialakulása I. (Egyetemes kultusztörténeti vázlat)

kedden szülte Máriát, aki kedden választatott a Megváltó szülőanyjává, és Anna keddi napon boldogult meg.30 A reformáció elhagyta a szentek tiszteletét, melynek következtében Szent Anna kultusza a XVI. század második felében visszafogottabbá vált. A tridenti zsinat határozatai nyomán megújuló katolikus hitélet hatására, főképp a ferencesek és a jezsuiták ösztönzésére, kultusza a XVII. századtól ismét felívelt. A barokk Szent Anna-kultusz közép-európai tűzhelye a jezsuiták bécsi Szent Anna temploma volt, ahol a Habsburg uralkodópár, a dinasztia kihalása miatt aggódó Lipót és Eleonóra buzgólkodására 1694-ben Anna-társulatot alapítottak, mert a régóta várt trónörökös, József az ő ünnepén született. Ez hamarosan anyatársulat lett, amelyhez monarchia- szerte számtalan imaközösség tartozott. A Szent Anna-társulatok jezsuita fogantatá- sú imádságos könyvei és a hozzájuk kapcsolódó búcsúkiváltságok jellemzik a ba­rokk jámborság túláradó gazdagságát. A barokk vallásos népkönyvek áhítatgyakor­latai, így a Szent Anna-kultusz szerteágazó formái eljutottak a parasztság által ked­velt vallásos ponyvára, innen pedig főleg az asszonyi jámborság világába. Kiváltsá­gos patrónájaként tisztelte őt az asszonynép sok ügyében-bajában, és tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen összefüggött a gazdasszonyi teendőkkel: szövőmunkások, szabók, csipkeverők, söprűkötők. Egyéb vonatkozások okán kádá­roknak és bányászoknak is védőszentje volt. A barokk korban Szent Anna a haldok­lóknak különösen tisztelt patrónájává vált. Az újkorban Szűz Mária búcsújáró helyei után leginkább Szent Anna kegyhelyek találhatók a térségben. A régi monarchia: Ausztria, Magyarország, Csehország Anna kultusza — Bretagne mellett — a legele­venebb volt az egész katolikus Európában.31 A Szent Anna kultusz XX. századi hanyatlása összefügg a világkép és életmód szekularizálódásával, a család fokozódó bomlásával, a gyermekáldás mesterséges korlátozásával és az egészségügyi, orvosi ellátás elterjedésével. A jelenkori Európa csökkenő, elöregedő népessége megújulásához, a demográfiai egyensúly helyre állításához szempontunkból az egyik legfontosabb erőforrásnak számít a keresztény hit és világmodell rehabilitációja, a szentek és jelesül Szent Anna pártfogó szerepé­nek óhajtása, igénybevétele. IRODALOM BÁLINT Sándor 1977 Ünnepi Kalendárium I—II. Budapest BELTING, Hans 2000 Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt. Buda­pest A Biblia 1973 A Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Budapest 30 BÁLINT Sándor 1977. II. 109-110. 31 BÁLINT Sándor 1977. II. 99., 104-118. 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom