Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - Limbacher Gábor: A Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú történeti előzményei és kialakulása I. (Egyetemes kultusztörténeti vázlat)

Az újkorig általában ezt a találkozást tekintették a szeplőtelen fogantatás idejének, s Mária foganása pillanatától való, bűn nélküli kiválasztottságát Szent Anna és Joákim e találkozásával ábrázolták.

A recens magyar szájhagyomány egyik változata szerint Szent Anna kifejezetten a Szentiélektől foganta Máriát — ugyanúgy, mint majd leánya, Szűz Mária Jézust —, amit azzal is hangsúlyoz, hogy a magtalanság miatti szégyenében elbujdosott Joákim csak hat hónapra tért haza, került kapcsolatba feleségével, a Szent Annának szóló angyali híradást követően. Megfigyelhetjük, hogy e paraszti fölfogásban az üdvtörténet legnagyobb fordulópontjává második isteni személy emberré válása úgy készíttetett elő, hogy a menny áthatotta a földi valóságot, megszűnt kettéválasz- tottsága. „Mikor hazakerült, Szent Annán látszott nagyon, hogy terhes. (...) s akkor Szent Anna (...) azt mondja: Az Úr megkönyörült rajtunk. Én terhes vagyok, a Szentlélek elküldte nekem, leányom lesz, Mária lesz a neve, immár hat hónapja. O lesz majd a világ megváltójának az anyja. (...) Akkor Joákin es megörvendett, s örömibe visszament a mezőbe. O tudta, hogy mikor születik meg, akkor hazament. Szűz Máriának az ágya végénél rá volt írva arany betűvel: MARIA. Ezt nem ők írták, ezt angyal írta, hogy Mária a neve.” „Nagy gyönyörűség között születőit meg a Szűzanya. Az angyalok lejöttek Szent Annának a szobájába, tele volt virággal, nagyon szép volt.”14 Szűz Mária Szent Anna méhében való szeplőtelen fogantatásának sajátos realitását támasztja alá, hogy e jelenség más kultúrákban is megfigyelhető, amely alkalmas volt arra, hogy a születendő lényt kiemelje a közönséges emberek sorából, hangsúlyozza mindenki mástól eltérő, különleges mivoltát.15

A keresztény dogmatika és kultusz számára Szent Anna és Joákim kapcsolata a legteljesebb házastársi tisztaság megnyilvánulása, a házasság keresztény misztikájának a csoda bélyegét viselő kifejeződése. Mert nem a férfi közreműködése eredményezte az új életet, hanem az Úr könyörülete és áldása Anna és üdvtörténetüeg az egész emberiség számára.16 Szent Annában teljesedett ki leginkább nevének jelentése: az „Anna” héber női név, jelentése magyarul „könyörülef’, illetve „kegyelemmel áldott”.17 Emellett Szent Anna anyaságának jelentését és jelentőségét leglényeg- látóbban, eszkatalogikus távlataiban, költői tömörséggel a katolikus magyar néphagyományban találjuk, archaikus népi imádság formájában:

„Eg szülte Földet Föld szülte fát,

Fa szülte ágát,

Aga szülte levelét,

Levele szülte bimbóját,

Bimbója szülte virágát,

Virága szülte Szent Annát,

Szent Anna szülte Máriát,

Mária szülte Krisztus Urunkat,

14 LAMMEL Annamária — NAGY Ilona 1985. 256.

15 TOKAREV, Sz. A. 1988 I. 239-240.

16 Ennek képi megjelenítésére lásd SZILÁRDFY Zoltán 1995. 129. és 290. képet.

17 HAAG, Herbert 1989. 67.; DIÓS István 1984. 376.

306