Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - Limbacher Gábor: A Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú történeti előzményei és kialakulása I. (Egyetemes kultusztörténeti vázlat)
LIMBACHER Gábor A Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú történeti előzményei és kialakulása I. (Egyetemes kultusztörténeti vázlat) Balassagyarmaton (Nógrád m.) a Honfoglalás ezeregyszáz éves jubileuma, 1996 óta évente megrendezésre kerülő Szent Anna ünnepi Palóc Búcsú Jézus Krisztus nagyanyja, Anna egyetemes kultusztörténetére, hazai és közelebbről palócföldi tiszteletére alapozódik. Kialakulása a népi vallásosság rehabilitálására, értékeinek megőrzésére, illetve a társadalmi-kulturális közéletben történő hasznosítására irányuló törekvésekkel kapcsolatos. Első megrendezésére közvetlen indítékot a millecentenáriumi jubileum szolgáltatott. * Szent Anna a Kr. u. II. századig visszanyúló apokrif evangélium és legendák, illetve a vallásos hagyomány szerint a Megváltó, Jézus Krisztus nagyanyja, Szűz Mária édesanyja. Mária a próféták dicsősége, megjövendölt alakja, Dávid sarja, aki isteni gyermekét megszülvén föloldotta az ősi átkot, Ádám és Éva vétkét. Annától, mint terméketlen asszonytól született, hogy gyermeket szülő szűzként megtörje az emberi történelem valódi terméketlenségét.1 Szent Anna az ószövetségi előképek betetőzője, az Újszövetség „reggele” (ilyen értelemben Szent Anna édesanyja, a szenthagyomány szerinti Szent Emerencia pedig az Újszövetség „hajnala”). A Kr. u. a II. században lejegyzett úgynevezett Jakab ős- vagy előevangélium tartalmazza, hogy Anna — miután férje, Joákim magtalansága miatti szégyenében a pusztába bujdosott — „kétszeres siránkozással siránkozott, és kétszeres jajgatással jajgatott, mondván: Siratom én az özvegységemet, és siratom én a terméketlenségemet", mert a hagyomány szerint húsz esztendeig hiába várt gyermekáldást.* 2 Ez az Újszövetség előzményének számító meddőség mintegy ismétlődése az ószövetségbeli, Ábrám és felesége Sárai szövetségkötés előtti terméketlenségének: „... az Úr szava megnyilatkozott Ábrámnak látomásban: Ne félj Ábrám, én védőpajzs vagyok; a jutalmad igen nagy lesz. Ábrám így szólt: Uram, Istenem, mit adhatsz nekem, hiszen gyermek nélkül maradtam. És Ábrám folytatta: Nézd, nem adtál nekem utódot, így szolgám lesz az örökösöm.,, (Tér 15, 1-4) Ahhoz, hogy meddő és öreg feleségétől, Sáraitól Ábrám gyermeket szült Izsák személyében — ezáltal az ószövetség létrejöhetett; és, hogy Anna idős terméketlen asszonyként szeplő nélküli leányt foganhatott — ezáltal Mária szűz szülése révén az újszövetség létrejöhetett; mindkét esetben a hit és az igaz élet szolgált alapul. Mert bár a természet törvényei szerint lehetetlen volt Izsák fogantatása, követ' BELTING, Hans 2000. 307-309. 2 VANYÓ László 1980. 328-329.; DIÓS István 1984. 377. 301
