Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - Liszka József: Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében
LISZKA József Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében (Előzetes tájékozódás) A Kárpát-medence egyik tipikus barokk-kori regionális búcsújáró helye a felsőcsallóközi Bacsfa-Szentantal. Jánosi Gyula megfogalmazásával, „a búcsújárást a régi alapokon, de sok szempontból más formában az utolsó egyetemes nyugati kultúrmozgalom, a barokk lendítette újra fel és hozta újra virágzásba (...) Amíg azonban a középkor (...) mindenben és így a búcsújárásokban is az egyetemességet hangsúlyozta, addig a barokkban van valami vidéki, táji jelleg”.1 A közelmúltban megkezdett kutatásaimmal többek között ezt a „vidéki, táji jelleget” próbálom megragadni a bacsfa-szentantali búcsújárásokban, miközben természetesen arról sem szeretnék megfeledkezni, hogy a búcsújáró hely kegyképe milyen, közép-európai mércével mérve jelentős kegykép-típushoz tartozik. Jelen dolgozatomban, amolyan előmunkálatként ez utóbbi aspektust, a képtípus közép-európai kapcsolódásait, valamint kárpát-medencei előfordulásait tekintem át. Mivel Bárth János eddigi életművének nem elhanyagolható hányada kapcsolódik a búcsújárás(ok), illetve tágabban értelmezve a népi vallásosság kutatásának több vetületéhez is, munkám megírásánál az ő eredményei (még a nem kifejezetten vallási néprajzi jellegűek is!) inspriratívak voltak.1 2 Az alábbi áttekintés tehát szervesen kapcsolódik munkásságához, s talán — főleg a nemzetközi vonatkozások felvillantásával — még ki is egészítheti azt. A barokk búcsújáró helyek döntő többsége a Szűzanya tiszteletére van szentelve; a török veszedelem ellen ugyanis gyakran hívták segítségül a győztes Szűzanyát.3 Ebben a sorban előkelő hely illeti meg a passaui Mariahilf-kegyképet és annak számos közép-európai másolatát.4 Magának a passaui kegyképnek a művelődéstörténeti és néprajzi vonatkozásait mások mellett a legutóbb Walter Hartinger foglalta össze kismonográfiájában5, illetve a témával foglalkozó egyéb tanulmányaiban.6 Hartinger kutatásaiból tudjuk, hogy a passaui búcsújáróhely, keletkezését tekintve mintegy megelőzte korát. Arról van szó tudniillik, hogy amíg a középkori búcsújáró helyek egy-egy szent sírja, jelentősebb ereklyéje köré szerveződtek, addig a barokk korban a kegyhelyek központjában csodás erejű képek, szobrok állottak. Ezzel szemben a 19-20. században a búcsújáró helyek látomások, víziók helyszínein jöttek létre. A passaui búcsújárás kezdetei egy 17. századi látomásból eredeztethető- ek, amikor is Marquard von Schwendi passaui kanonoknak több alkalommal víziói voltak. Inn-parti kertjéből esténként a fölötte magasodó dombon fényeket látott, 1 JÁNOSI Gyula 1939. 3. 2 Főleg: BÁRTH János 1974, 1980, 1990a, 1996, 1999. 3 JÁNOSI Gyula 1939. 4.; TÜSKÉS Gábor 1993. 25-26. 4 BÁRTH János 1990a. 421. 5 HARTINGER, Walter 1985. 6 HARTINGER, Walter 1984,2003. Előbbi magyar nyelvű változatát lásd: HARTINGER, Walter 2000. 287
