Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népi vallásosság – Térben és időben - S. Lackovics Emőke: Bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek zarándokai, búcsújárása
iból tudjuk, hogy kultuszuk kibontakozása és felvirágzása a barokk időszakára tehető.5 Ezek a kegyhelyek a Mária-kultusszal kapcsolatosak, amely ugyan általánosnak mondható a középkor óta egész Európában, de új formákkal gazdagodva a barokkban újult meg. Az Alpok 50 búcsújáró helyéből 16, az osztrák-magyar nyelvhatár közelében pedig 21 a Mária-kegyhelyek száma.6 Különösen hangsúlyos szerepet játszottak a kegyhelyek kialakulásában, újraélesztésében, felvirágoztatásában és gondozásában a szerzetesrendek, közülük is elsősorban a ferencesek.7 Az újjászületett és az újonnan létrejött ferences kolostorok irányítói voltak a vallásos népéletnek, forrásai az új áhítatformáknak és központjai a jámbor társulatoknak.8 Sümeg és Andocs a legfontosabb kegyhelyeik közé tartozott, ahonnan széles körben végeztek lelki gondozást a szerzetesek. Nem elhanyagolható a kapucinusok missziói tevékenysége sem, nekik köszönhető Bodajk mint búcsújáró hely. A bencésekhez kötődik a nagy vonzerejű Celldömölk, továbbá Bakonybél, valamint Jásd, a hagyomány szerint a pálosokhoz Csatka, igazán azonban a remeték játszottak felbecsülhetetlen szerepet mind Csatkának, mind Jásdnak híressé válásában, de remetével kapcsolatos Csatár-hegy is. Bár a jezsuiták gondozásában ebben a térségben nem létezett kegyhely, azonban pasztorációs-missziói tevékenységük, a 18. századi evangélizációs, a hitélet megerősítését, kivirágzását szolgáló munkásságuk itt ugyancsak nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közösségek mélyen átélt vallásosságukat zarándoklatokkal is kifejezzék, megmutassák.9 A bakonyi és Balaton-felvidéki közösségek által felkeresett kegyhelyek Az a terület, amelyről az adott kegyhelyre a zarándokok érkeztek, a kegyhely vonzáskörzetét alkotta/alkotja, amely lehet szűkebb és tágabb. Utóbbi elsősorban a nagyobb jelentőségű zarándokhelyeket jellemezte. Míg a szűkebb vonzáskörzetből egyetlen kegyhelyet kerestek fel, addig a tág vonzáskörzetbe más kegyhelyeké is belenyúlt, de ezeknek kialakulását, változását több tényező együttesen befolyásolta.10 * Ugyanakkor a vonzáskörzetek nagysága ugyanazon esztendőn belül a kegyhely búcsúnapjaihoz kötődően szintén változott." Többnyire a zarándokhely főbúcsúján nagyobbnak bizonyult, mint más búcsúnapokon. A térségben az egyik leglátogatottabb, legkedveltebb kegyhelynek Sümeg mondható. Talán nincs olyan római katolikus közösség erről a vidékről, amelyik ne zarándokolt volna el Sümegre. Akár a közvetlen Balaton-parti településeket, akár a távolabbiakat vagy a Bakony falvait nézzük, a sümegi kegytemplom búcsús zarándoklatuknak egyik fő célpontja volt. Sümegre 1652-ben (az alapítólevél 1653-ban kelt) Széchenyi György veszprémi püspök telepítette le ismét a ferenceseket (szalvatoriánusok, 1689-től mariánusok) a „katolikus szent hit előmozdítását és növekedését elősegítendő”. A 5 Vö. BÁLINT Sándor - BARNA Gábor 1994. 97. 6 SCHEMANN, Christine und Karlheinz 1991.; FASCHING, Maria-Kornelia 1991. 7 BÁLINT Sándor - BARNA Gábor 1994. 106. 8 BÁLINT Sándor 1944. 13. 9 Vö. JÁNOSI Gyula 1935. 8-77. 10 TÜSKÉS Gábor 1993. 330-331. "TÜSKÉS Gábor 1993. 370. 258
