Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népesedés–Migráció–Kontinuitás - Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza–Szabó G. Tamás: Régészeti, néprajzi és történeti adatok a Duna mente 16–17. századi településtörtéhez a bölcskei késő középkori temető tükrében
ték.40 A sajátos vasalás előfordulása tehát egyben azt is jelzi, hogy a lábbeliket hazai mesterek készítették. A sírokban talált ruhadarabok esetében nehéz eldönteni, hogy a hozzájuk formailag hasonló öltözetek azonos műhelyben készültek-e, vagy csak az alapanyagot megvásárolva, házilag készítették el az egyes darabokat a kor általános divatja szerint. Az ötvöstermékekkel már egyszerűbb a helyzet, hiszen a finom ékszerek, tűk, kapcsok készítéséhez alkalmazott apró műhelyfogások már alkalmasak lehettek akár egyetlen mester beazonosítására is. Ete mezőváros41 temetőjében a sírokból formáját és készítés módját tekintve is pontosan olyan tűk kerültek elő, mint Bölcskén a 69. sírból.42 A tűk fejét speciális módon alakították ki: saját anyagát a szár végére gömbszerűen feltekerték. A teljes azonosság, a készítés sajátos módja nyilvánvalóvá teszi, hogy ezt a tárgytípust egy műhely készítette, nagy tömegben, piaci értékesítésre szánva. (4. kép 3-4.) Hasonló tűket széles körből ismerünk, példákat említhetünk Katymárról,43 Bácsalmásról,44 vagy a Dunántúlról Kaposvárról is.45 Környékünkön ugyancsak Étéről került elő a bölcskei 64. sírban talált, makkokból és tölgyfa levelekből kialakított aranyozott ezüst ruhakapocs legjobb párhuzama. A formai hasonlóság majdnem teljes, csak néhány egészen kis eltérés árulja el, hogy az eddig előkerült példányok mindegyike másik öntőformában készült.46 (2. kép 5.) Az etei párhuzamok azért is rendkívül fontosak, mert ez a mezőváros 1619 és 1627 között elpusztult,47 tehát megerősíti a bemutatott bölcskei leletek 16-17. század fordulójára történő keltezését. Némileg meglepő azonban, hogy a viszonylag értékes ruhakiegészítő is meglehetősen nagy területen terjedhetett el, mert a még távolabb fekvő kaszaperi temetőből is több példánya ismert.48 A bölcskei temető 64. sírjának díszes tűi szintén nem egyedi darabok, Kaposváron is kerültek elő hasonlók.49 A sírmellékletek rávilágítanak a ruházatra, a nők hajviseletére, s ezen keresztül egy közösség életmódjára, szokásaira. A ruházat egészében élénk színekben pompázó (piros, kék, zöld, barna stb.), gyakran ezüstszálakkal díszített későreneszánsz viselet volt. A változatos anyagú, igényes kivitelű ruhadarabok foszlányai között háziszövésű textil maradványa alig fordult elő. A gyapjú nagykendő, a lábbelik, a kivételszerűen megjelenő háziszőttes maradvány utalt csak a paraszti viseletre. A ruházati darabokhoz a finom kelméket zömében a kereskedelemben szerezhették be, amit meg kellett fizetni — tehát eladható árukkal kellett rendelkezniük, mégpedig olyan mértékben, hogy értékesítve azt árát gazdálkodásuk veszélyeztetése nélkül magukra költhessék. A finom vásznak, a fémszálas fonalak, a csipkék, az aranyozott 40 DOMANOVSZKY Endre 1976. 16. 41 Ete mezőváros a 16. században a szigetváriak birtoka volt, maradványai a szántásban Szekszárdtól délre, a Decstől nyugatra fekvő Városhely dűlőben találhatóak. 42 MIKLÓS Zsuzsa- VÍZI Márta 1999. 207-269. 23. kép 8-9. 43 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 8. kép 44 WICKER Erika 2002. 226. 1. ábra 1-2. 45 BÁRDOS Edit 1978. II. tábla; 1987. II., IV. IX-X. tábla 46 BÁRDOS Edit 1978. 207-269. 21. kép 8-11. 47 HOLUB József 1958. 12. 48 BÁLINT Alajos 1938. XIX. tábla 1-6. 49 BÁRDOS Edit 1987. IV. tábla 3-4. 212
