Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Népesedés–Migráció–Kontinuitás - Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza–Szabó G. Tamás: Régészeti, néprajzi és történeti adatok a Duna mente 16–17. századi településtörtéhez a bölcskei késő középkori temető tükrében
A Péter és Ábrahám vezetésével Kanizsáról, Babócsáról és a horvát végvárakból érkezőket kiegészítette Prodanus kanizsai és barcsi hajdúkból álló csapata, mert kémeiktől megtudták, hogy a török fővezér, Ibrahim pasa élelemmel, lőszerrel, fegyverekkel, a katonák zsoldjára szánt pénzzel megrakott hajói májusban Budára tartva megállnak Tolnán. A gyülekező hajdúk két csapatra oszlottak, s a Prodanus vezette rész a hajóhadat a szárazfóldön kísérő törököket támadta meg. A másik csoport pedig, miként az Kjatib Cselebi leírja, az Egri irmak néven ismeretes szigeten az Altun Óluk (Arany sáv) torkolatánál „reggeli imádság idején” megtámadta a sajkákat és a hajókat. Az előzőleg a töröktől zsákmányolt két kis ágyúval álltak lesben, s a hajókban igen komoly kárt tettek. Istvánffy szerint elsüllyesztették, más források szerint a hajókról két napon keresztül hordták a mintegy 500 ezer forint értékű rakományt, majd felgyújtották azokat.8 Istvánffy szerint a törökök vesztesége meghaladta az ezer, a hajdúké alig érte el a száz főt. A hajdúk a szállítmányt kísérő Mehmed pasát elfogták, fejét vették, a hajók közül 58 gabonaszállító hajót és 34 sajkát süllyesztettek el. Prodan szerb hajdúvezér, valamint a Péter és Ábrahám nevű hajdúk és csapatuk diadalának hírét röplapok vitték szét szerte Európában.9 E szerencsés hadivállalkozással Pálffy Miklós hajdúkatonái két hónapra visszavetették a szultáni sereg mozgását. Még Ozora és Koppány várának 1599-es elfoglalását is elhomályosította a tolnai fényes győzelem, alig esett róla szó. Feltehető, hogy ez a két erősség nem tartozhatott a stratégiailag fontos helyek közé, de mindenképpen érdemes megemlítenünk elfoglalásukat a tizenötéves háború területünket érintő hadicselekményei között.10 11 A törökök és a császáriak közötti olyan „mindennapinak” számító összecsapásokról, mint amely során például Nádasdy Ferenc és Pogány Benedek Tolnát, sőt vele együtt Adonyt, Földvárt és Paksot elfoglalta és felperzselte, épphogy csak említést tettek a források. Pedig Tolna esetében 1600-ban ez megpecsételte a virágzó mezőváros sorsát: Kecskemétre, Esztergomba, Komáromba menekülő lakói egy része később visszatért ugyan, de a település korábbi gazdasági, társadalmi, kulturális jelentőségét már nem nyerte vissza." A Székesfehérvár 1601-es visszafoglalását követő év áprilisában a császári csapatok Althan ezredes vezetésével Simontomyát is megkíséreltek visszavenni a töröktől — sikertelenül.12 Nagyobb sikerrel jártak azok a hajdúk, akik — mintegy a saját szakállukra — 1602 őszén karddal megrohamozták és elfoglalták az átkelők és a dunai forgalom fölött őrködő paksi, valamint földvári palánkot. Az őrséget kardélre hányták, az erősségeket kifosztották, majd felgyújtották.13 A tolnainál jóval kisebb hírverést kapott az az egyetlen tényleges csata is, amely a tizenötéves háború alatt az említett Duna-szakasz mentén történt. A császáriak Schulz és Althan ezredes muskétásaival és Kollonitsch Sigfried lovasaival 1603 augusztusában Szekszárd és Tolna között a szerdahelyi Sárvíz-hídnál szétverték 8 SZAKÁLY Ferenc 1992.151-152. 9 SZAKÁLY Ferenc 1992. 151-152. 10 BENDA Kálmán 1984. 668. 11 RÚZSÁS Lajos 1966. 229. 12 SZAKÁLY Ferenc 1973. 260.; TAKÁTS Sándor é.n. 41-43. 13 SZAKÁLY Ferenc 1973. 260. 201
