Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Néprajzi csoportok – Történeti tájak - Paládi-Kovács Attila: Kistáj, járás, kistérség

kistérségek számát 149-ben adták meg, s ezeknek a földrajzi határait térképeken is rögzítették.35 Az ún. statisztikai kistérségek száma — az adatgyűjtés és adatfeldolgozás érdekeire is tekintettel — állandóbbnak látszik, mint a társulások állandóan hullámzó száma. Itt kell megjegyezni, hogy utóbbiak 1999. évi összege (205) áll legközelebb a természetföldrajzi alapon meghatározott kistájak 230-as számához.36 A 2003. őszén kiadott kormányrendelet az ország kistérségeinek számát 168-ban jelölte meg. Érdemes megjegyezni, hogy 1959-ben az ország területén 128 járás és 58 járási jogú város létezett.37

A kistérségek bő egy évtizedes története arra vall, hogy nem képesek a korábbi járások helyét elfoglalni, s ún. alsó középszintet képezni a magyar közigazgatásban. A kistérségek jövője a közigazgatási alapszint (helyi önkormányzat) és a megyei középszint alakulásának a függvénye. A kistérségi társulások szervezeti önállósága, egyértelmű jogi státusa szükséges ahhoz, hogy rájuk építve tényleges területi integráció, területfejlesztés és -igazgatás jöhessen létre.38 Ennek hiányában a városhiányos határmenti kistérségek leszakadása, gazdátlansága tovább folytatódik. A hátrányos helyzetű kistérségeknek ma már „társulásokra” sincs erőforrásuk, s kilátástalanabb helyzetben vannak, mint a 16-17. század fordulóján szerveződött „parasztvármegyék”.

A kistérség fogalom újabban a történetkutatásban is felbukkant. Jelentése abban tér el a járásétól, hogy a határain belül szigetként álló, igazgatásilag önálló vá- ros(ok) adatait is hozzáadják a járási adatokhoz. Ilyenformán a a kistérség a történeti járásnál valamivel nagyobb területi, statisztikai egység. Frisnyák Zsuzsa kistérség fogalma „olyan viszonylag kis területi egység, melynek egyik eleme a közigazgatási hovatartozás, másik eleme pedig a topográfiai helyzet.”39 Kérdés marad, hogy szükség van-e a járás terminus elkerülésére, s a kistérség fogalmának bevezetésére a 15— 20. századi magyar történelem vizsgálatába.

A három vizsgált kifejezés — a kistáj, a járás és a kistérség — közül egyedül a járásnak ismerjük a pontos tartalmát, s a járást említik a történeti források. A kistáj és a kistérség művi kifejezés, egyes szaktudományok és a közigazgatás szavai. A járás szót századokon át használta a köznyelv is, de napjainkban már elavult kifejezésnek hat. Az említett tények és vázolt folyamatok fényénél azt látjuk, hogy mindhárom vizsgált fogalom és szó a földrajzi tér közel azonos méretű egységeinek megjelölésére szolgál, ha szoros megfelelés nincs is közöttük. A maga helyén, a maga korában mindegyikre szükség van ahhoz, hogy minél árnyaltabban, pontosabban leírható legyen a vizsgált terekben élő, működő társadalom, s a hozzá kapcsolódó közösségi kultúra.

55 2. ábra. ENYEDI György - HORVÁTH Gyula 2002. 376., 417. 99. ábra.

36 MAROSI Sándor - SOMOGYI Sándor 1990.

37 Új Magyar Lexikon, 3. kötet. Budapest, 1960. 491.

38 ENYEDI György - HORVÁTH Gyula 2002. 374., 376.

39 FRISNYÁK Zsuzsa 2003. 361.

137