Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez
A Sebestyén családnevet viselők pl. 68 háztartásban éltek, megkülönböztetésük, rokonsági kapcsolatuk számontartása csakis a ragadványnevek segítségével történhetett (Ferkó, Kák, Csonka, Geci stb.). Andrásfalván a ragadványnevek mindegyik felsorolt típusa előfordul. Sok esetben az elnevezés eredete már nem deríthető ki. Csak néhány érdekes nevet emelek ki. A származásra utaló vezetéknév (Zájc), illetve a német származást erősítő ragadványnév {Ferdi - minden bizonnyal Ferdinánd) mellett az Ambarus {Ambrus), a székelyeknél gyakori keresztnév szerepel. Két családfő viseli a Zájc {Ferdi) nevet, a már említett Ambarus, valamint Jóska. A keresztnévadásból, a becézett alak úgy vélem azt tükrözi, hogy a német eredetű család asszimilálódott a székelységhez. Érdekes a Pásztor {Rótes) Adolf név, mivel a név minden eleme egyedi az andrásfalvi névsorban. Bizonyítani nem lehet, csak a ragadvány- és keresztnév sugallja a zsidó származást. (A Rótes eredeti alakja talán a német Rőt - piros - lehetett, mely gyakori név a zsidóság körében.) Az Adolf keresztnév is ezt erősíti. A vezetéknév magyarrá válása, s a ragadványnévvé lett — talán eredeti Roth vezetéknév - a székelységhez való asszimilációt jelzi. Pásztor vezetéknevű nem volt több a faluban, mégis ragadványnevükön tartották számon őket. A RAGADVÁNYNEVEK ELHALÁSÁNAK OKAI Nagy József, Nagy Ágota, Kelemen Ilona nemzedéke (ma 70-80 évesek) még őrizte a ragadványneveket, a gyerekek már nem. Ennek a névtani változásnak egyik oka a székelyek szétszóródása volt Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye falvaiban. (Nagy számú székely él még a fővároshoz közeli Érden.) Az új környezetbe kerülve az ott élők számára névadási szokásaik - ragadványnevek, a nevek kicsinyítő képzős, gyakran kétszeresen is kicsinyített (Jóskacska) alakjai, a szokatlan keresztnevek - furcsák voltak, megmosolyogták azokat. Egy idő után csak maguk között használták - az idős korosztály használja ma is - a ragadványneveket, a falu többi lakója számára nem hordoztak információt, a ragadványnév funkciója megszűnt. A székely névadási szokások, közte a ragadványnevek elhalásának okai közé tartozik az is, hogy az 50-es évektől a vegyes házasságok egyre gyakoribbá váltak (székely, bunyevác, német, felvidéki, délvidéki magyar), több gyerek városba, nagyvárosba került egyetemre és főiskolára. A ragadványnév eredeti funkciója, azaz a megkülönböztetés (mely összetartozást is jelentett a rokonok esetében) elvesztette jelentőségét. Már csak Nagy József korosztálya emlékezik rá, velük a székely ragadványnevek meghalnak az emlékezet számára is. Ezért rendkívül fontos, itt, az utolsó órákban, hogy feljegyezzük és megőrizzük mindazt, amit az idős korosztály még el tud mondani nekünk. 94
