Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Kelemen Zsuzsanna: Adatok az andrásfalvi és istensegítsi bukovinai székely ragadványnevekhez
KELEMEN ZSUZSANNA ADATOK AZ ANDRÁSFALVI ÉS ISTENSEGÍTSI BUKOVINAI SZÉKELY RAGADVÁNYNEVEKHEZ Édesapám, Kelemen Márton emlékére Édesapám a hetvenes évek közepén, egyetemista korában ellátogatott - vonattal, hátizsákkal a hátán - Csíkszentmártonba és Csíkcsicsóba, nagyon messze, a Székelyföld legtávolabbi részébe, ahonnan ősei több mint kétszáz évvel ezelőtt a mádéfalvi veszedelem (SICULICIDIUM, 1764) után elmenekültek Moldvába, majd letelepültek Bukovinában. Arra volt kíváncsi, hogy élnek-e még a falvakban távoli rokonok. Csíkszentmártonban bement a falu közösségi helyiségébe, a kocsmába. Idős emberek voltak ott munkaidőben, akiket még az ősökről meg lehetett kérdezni. Beszélgetni kezdett az öreg, harisnyás székelyekkel, és megkérdezte, hogy élnek-e még Kelemenek és Sebestyének (dédnagy- anyám leánykori neve) a faluban.- Hát persze, ecsém uram - válaszolta az öreg székely -, ha kimegyek az utcára, belélépek egy tehenszarba, az vagy Kelemen, vagy Sebestyén. Azt mondja meg enkább, hogy melyen Kelemenek és Sebestyének?- Hát a Csucsukok meg a Gecik. Gyerekként, amikor apámtól először hallottam ezt a történetet, nem értettem, miért Csúcsúk egy Kelemen, és miért Geci egy Sebestyén. Ma már tudom, hogy ezek őseim ragadványnevei voltak. Dolgozatomban két bukovinai falu ragadványneveinek néhány jellemzőjével foglalkozom: Istensegítsével és Andrásfalvával. Azért választottam e két falut, mert édesapám dédapja andrásfalvi volt, apám nővérének férje pedig istensegítsi születésű, ma Csátalján él. A BUKOVINAI SZÉKELYEK RÖVID TÖRTÉNETE Erdély legkeletibb területéről kezdték meg 200 éves vándorlásukat. Névadási szokásaik többségét innen vitték a „mádéfalvi veszedelem” után Moldvába, majd Bukovinába, s őrizték meg a második világháború utánig, a mai Magyarország területére történt végleges letelepedésükig.1 ” A bukovinai székelyek története lényegében menekülések és telepítések, vagyis migrációk története.1 2 Mária Terézia uralkodása alatti határőrvidék szervezése elleni tiltakozásul a székelyek Mádéfalván gyűltek össze 1764-ben. A gyűlést fegyveresen oszlatta fel az osztrák katonaság, ágyúkkal lövették a falut, közel kétszáz székelyt megöltek. Ezt követően tömegesen Moldvába menekültek a csángó-magyarok közé.3 A Moldvába menekült székelyek nagy részét Hadik András telepítette le az Osztrák Monarchiához 1774-ben került Bukovinába. Öt magyar falu jött létre: Andrásfalva, 1 SEBESTYÉN Ádám 1972; ALBERT Gábor 1983; CSUPOR Tibor 1987; LŐRINCZ Imre 1986. 2 ŐSY-OBERDING József 1967., DEMÉNY Lajos 1976., A. SAJTI Enikő 1984., 1987., CSUPOR Tibor 1987., KŐHEGYI Mihály-TÓTH Ágnes 1989. 3 V. KÁPOLNÁS Mária 1992. 85
