Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Cigányok a Jászkun Kerületben, az 1768-as conscriptio zingarorum
Abonyból egy-egy személy Kunszentmártonba költözött. A két Duna-Tisza közéről érkezett cigány ugyanabba a családba tartozott. A családfő Rácz János Kecskeméten, felesége Abonyban született. Az összeírás idején Kunszentmártonban éltek, kilenc éves gyermekük már ott született. Kunszentmártonban hat férfi neve mellé azt írták: kóbor. Ilyen bejegyzést máshol nem találtam, ezért ezt a hat családot külön megvizsgáltam. Rácz Volfgang 30 éves földműves Jászapátiba való volt, felesége szarvasi. Szarvason született két gyermekük, a harmadik, aki az összeírás idején még csecsemő, Békésszentandráson, ahonnan Kunszentmártonba költöztek. Rácz György földműves Jászapátiban született, felesége a Szabolcs megyei Hodászra való volt. Négy gyermekük mind más helyen született. A legidősebb Törökszent- miklóson, a következő Békésszentandráson, a harmadik Endrődön, a negyedik pedig Békéscsabán. Az összeírás idején Kunszentmártonban laktak. Vékony András földműves cigány Madarason a Nagykunságban született. Feleséget Abonyból vett, csecsemő gyermekük az összeírás helyszínén Kunszentmártonban született. Rácz Ferenc, a harmadik Rácz nevezetű, aki Jászapátiból indult útra, szintén földműves volt. Felesége szentesi, egyik gyermekük Szegváron, a másik Jászapátiban született. Rácz Mihály a negyedik Jászapátiból származó vándorcigány, ő ott is házasodott, felesége Rácz Barbara Jászapátiban született. Az általuk nevelt fiú unokájuk születési helye a Békés megyei Körösladány volt. Kunszentmárton hat vándorcigánynak jelölt családja tehát mind Jászapátiból indult el, hogy helyről-helyre vándorolva földműves napszámos munkával keresse kenyerét. A karcagi cigánycsaládok (12) közül Horváth Abrahám kovács, libertinus contri- buens Szabolcs megyében született Kálión, felesége ugyanabban a megyében, Földesen (ma Hajdú-Bihar megyéhez tartozik), négy gyermekük azonban mind Karcagon. A legidősebb gyermek 12 éves, tehát valószínűsíthetően azóta egy helyben laktak. Dadai László kovács Debrecenből költözött Karcagra, a felesége szülővárosába. Húszéves és ötéves fiai Karcagon születtek, az idősebb kovácsmesterséget folytatott. Haputczi György adófizető kovács a Szabolcs megyei Gaván született, felesége az ugyancsak szabolcsi Tass helységben. Karcagon született mind az öt gyermekük, akik közül a legidősebb 13 éves volt. Néczi Mihály adófizető kovács maga karcagi, de feleséget Derecskéről vett magának, két gyermekük Karcagon született. Czenke Zsigmond karcagi földműves cigány debreceni feleségével élt Karcagon. Miczora András karcagi cigánykovács, a Szabolcs megyei Csegéről (Tiszacsege ma Hajdú-Bihar megyéhez tartozik) házasodott, hat gyermeke Karcagon született. Nem sorolom tovább a karcagi családokat, hasonló képet mutat a többi család is. A szülők egyike, vagy mindkettő más településen honos, de gyermekeik mind Karcagon születtek, vagyis huzamos ideje megtelepült életmódot folytattak. Viszonylag magas az idegenből származók száma Kunhegyesen és Kisújszálláson. A sokgyermekes kunhegyesi családok tagjainak csaknem fele máshol született. Lázok Mihály jászkiséri, felesége a Borsod megyei Arnóth faluból származott. Legidősebb 16 éves fia Kunhegyesen született, de a 13 éves László már Tiszaszentimrén, a nyolc éves Mátyás szintén. A legkisebb fiú András öt éves volt, szintén a Heves megyei Tiszaszentimrén született, de az összeírás idején Kunhegyesen laktak, s az apa adófizető (contribuens libertinus) kovács. Lázok Mihály kiinduló lakhelye Egyek Szabolcs 52
