Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Cigányok a Jászkun Kerületben, az 1768-as conscriptio zingarorum
A legtöbb cigány Jászberényben (142 fő), Félegyházán (97 fő), Kisújszálláson (60 fő), Karcagon (58 fő), Jászárokszálláson (57 fő), és Kunszentmártonban (53 fő) élt. A többi településen számuk nem érte el a helységenkénti ötven személyt. A Kiskun Kerületben az összeírt 48 házból nyolcban több család élt együtt. Halason Piroska Ferenc házában a pater familias Ferenc 60 éves, felesége 48 éves volt. Velük lakott a 28 éves Jakab húsz éves feleségével és féléves kislányával, a másik fia a 26 éves Ferenc 22 éves feleségével, ők még gyermektelenek voltak az összeírás idején. Ugyanebben a házban lakott a 23 éves nőtlen Péter fiú. A család három felnőtt férfi tagja kovácsmesterséget folytatott, Péter muzsikus volt. A nyolctagú családban tehát minden munkaképes korú férfi dolgozott. A másik halasi nagycsalád Puczola András házában élt. Az 56 éves pater familias András felesége 40 éves volt, két kiskorú fiuk 16 és 13 éves. 26 éves Sámuel fiuk felesége 24 éves volt, két kiskorú gyermekük négy és kettő éves. A családfő kovács és kovácsnak tanult két kiskorú fia is, méghozzá más halasi mesternél. A megházasodott fiú muzsikálással kereste a kenyerét. Félegyházán szintén két házban lakott nagycsalád. Az egyik Céfó Mihály házában, aki ekkor 27 éves muzsikus, felesége a húsz éves magyar Horváth Katalin, nekik egy négy éves kislányuk volt. Velük élt Céfó Mihály testvére a 22 éves Ferenc és 20 éves cigány felesége, valamint két gyermekük, továbbá az özvegy 52 éves Moczó Éva Céfó Éva nevű 12 éves gyermekével. Ott lakott még a 18 éves nőtlen István. Ebben a nagycsaládban a két nős férfi és a nőtlen István muzsikus volt. Kunszentmiklóson csupán egy házban élt nagycsalád, idősebb Kolompár Mihály feleségével és megházasodott gyermekeivel. Mindkét házas fiának egy gyermeke volt, s mindketten kovácsmesterséget folytattak. Dorozsmán, Majsán és Szabadszálláson szintén egy-egy házban lakott kétgenerációs család. A Kiskun Kerület összeírásában jelezték a feleség magyar származását, de csupán Félegyházán volt a 22 házas férfi közül háromnak magyar felesége. Az egész Kiskun Kerületben ekkor egy férfi vallotta magát földművesnek. Hat családban senki nem dolgozott, ebből öt Félegyházán, egy pedig Majsán lakott. A Nagykun Kerület összeírásában a születési helyet is feltüntették, így megállapítható a migrációs irány. Az összeírt 251 személy közül máshonnan érkezett az összeírás helyszínére 152 fő. Azt nem lehet tudni, hogy a költözködés pontosan mikor történt, hiszen az idegenben születettek között kisgyermekek és idős szülők is előfordulnak. A vizsgálatom ezért a kibocsátó helyek megállapítására irányult. Megállapítottam, hogy ha a Nagykun és a Jász Kerületet is külön-külön régiónak tekintem és a megyék közé számolom, akkor 15 megyéből és Debrecen szabad királyi városból, összesen 56 helységből érkeztek abba a nagykun helységbe, ahol 1768 februárjában az összeírás történt. A legtöbben Szabolcs, Heves és Békés megyéből érkeztek. Abaúj, Bereg, Bihar és Szatmár megyéből és a Hajdúságból, valamint Debrecenből csupán egy-egy személy származott. A Szabolcs megyei Egyekről (ma Hajdú-Bihar megyéhez tartozik) Madarasra, Kunhegyesre és Kisújszállásra is költöztek. A legtöbb bevándorló Kunszentmártonban volt. Ott az 53 összeírt cigányból csupán 17 született helyben. A többi nagykun településen, megközelítően %-ad a helyben születettek aránya a nem helyben születettekhez viszonyítva. Érdekes, hogy a Nagykun Kerületen belül is vannak átköltözések és a Jász Kerületből is költöztek nagykun helységbe, a Kiskun Kerületből viszont nem. Úgy tűnik a migráció határvonala a Tisza folyó volt. Ezt csupán ketten lépték át. Kecskemétről és 51
