Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Cigányok a Jászkun Kerületben, az 1768-as conscriptio zingarorum
Az engedmény így hangzott: „Balog György Instantiájára, mint régenten czigánynak, de most új Lakosnak Kovács mesterségének gyakorlására ház fundus resolvaltatott. ”9 A megnevezés „Új Lakos” nem helyi találmány. Mária Terézia királynő rendeletének Jászkun kerületi kihirdetésére, s a végrehajtását helyhez idomító szabályozásokra 1762. januárjától minden településen sor került. A körlevelek jegyzőkönyveiben ettől kezdődően egyre több olyan rendelkezést olvashatunk, ami a cigányság életmódját hivatott szabályozni. Nem kívánom a rendelkezéseket végigkövetni, hiszen igen jó áttekintést kaphat róluk az érdeklődő Novák László tanulmányából és a tanulmányhoz közölt adattárból.10 * Visszautalva mégis a megkülönböztetés eredőjére az 1762. január 12-i rendelkezésből idézek. A Kisújszállás közigazgatási irataiban ránk maradt leirat lényege, hogy ezentúl büntetés terhe alatt tilos cigánynak nevezni a cigányt, „új magyar légyen a neve" - írták. Tilos lett nekik sátorban lakni, cigányul beszélni, viszont követelménnyé tették, hogy paraszti munkát végezzenek.11 Ez időszakban már minden Jászkun kerületi helységben élt néhány cigány család. Teljes megkülönböztetésüket azonban csak az 1768-ban országosan elrendelt cigány összeírás rögzíti. Valójában kerületi szinten ez az első számbavételük. Az 1768-as összeírásukat megelőzően az egyes helységek adó összeírásaiban a zsellérek, vagy a commoransok között, másutt a házak összeírásaiban, vagy éppen munkavégzésük tanúságául a különféle számadási iratokból következtethetünk jászkunsági jelenlétükre. AZ 1768-AS ÖSSZEÍRÁS TANULSÁGAI 1768-ban a két kun kerület cigányainak településenkénti összeírását a Jászkun Kerület március 14—15-diki közgyűlésére adták be a kapitányok, a Jász Kerületét viszont csak a május 4-diki közgyűlésre terjesztették elő. A késlekedés okát nem tudjuk, hiszen maga az összeírás februárban elkészült. Az összeírások szempontjai nem teljesen azonosak. A Kiskun Kerület összeírása nem tartalmaz két nagyon fontos adatot: a születési helyet, és a vallást, a Jász Kerületben viszont a feleségek vezetéknevét nem tüntették fel. A Kiskun Kerületben a számbavételt házanként végezték, de külön is megjelölték az együtt élő lakóközösségeket függetlenül a személyek számától. A Jász és a Nagykun Kerületben csak a pater familias, azaz a családfő nevét emelték ki, hozzá sorolták be a feleségét és gyermekeit, azt viszont nem lehet megállapítani, hogy voltak-e körükben nagycsaládos együttélési közösségek. 9 BKML. Kh. lt. Tan. jkv. 1767-69. 280.1. 10 NOVÁK László 1998. 365-397. " SZABÓ László 1986. 94.1. 49
