Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Farkas Gáborné: Dusnok népének táncélete
Pünkösd A pünkösd vasárnapján délután a litánia végeztével már gyülekeztek az emberek a táncmulatságba. Másnap hétfőn délután újra bált rendeztek. Pünkösd ünnepe ma is sokat jelent a falu lakói számára. 1992-ben elkezdődött a Rác Pünkösdi mulatságok sorozata. A Bara alatt van egy nagy tér, ott gyülekeznek a szentmise után az emberek. Itt délelőtt a gyerekek részére különböző vetélkedőket, ügyességi játékokat szerveznek. Délután a táncházban a környező települések délszláv tánccsoportjai, valamint magyar és horvát népdalkörök mutatkoznak be. Este Bara-bál van, ahol hajnalig tart a mulatozás, s felelevenítik a dusnoki lakodalmast is. A LAKODALOM SZOKÁSAI A lakodalmi menettáncok alkalmával a falu fő helyein - községházánál, nagyobb útkereszteződéseknél - megállnak a lakodalmasok, és csárdást táncolnak, előbb körcsárdást, majd aprózót, cifrát, s az esküvő helyszínéig újra menettánccal folytatják a mulatozást. A templom előtt újra csárdás van, ahonnan a vőlegényes házig tart megint a menettánc. A menyasszony vendégei az uzsonna után a lányos házhoz vonulnak vissza, ott a menyasszony nélkül folytatódik a mulatozás, mert ő a vőlegényes háznál marad, és a menyasszonytánc idejére éjfélkor tér csak vissza. A gyertyatánc az éjféli menyasszonytáncot előzi meg, mely a polgári táncokból került át, s ennek megfelelően keringőt is járnak rá. A gyertyatánc az együvé tartozást szimbolizálja. A menyasszonytáncot mindkét lakodalmas háznál illik eljárni. A faluban ilyenkor egyszerre táncoltatják a menyasszonyt és a vőlegényt. A menyasszonytánc a következőképpen zajlik le: A zenészek elé tesznek egy asztalt, erre kerülnek az ajándékok, amit ilyenkor illik odaadni, hadd lássa a falu népe, mit kapott az ifjú pár. Az ajándékok elé két széket tesznek, erre ül az ifjú pár. A vőfély a kikiáltó: Eladó a vőlegény és a menyasszony! Ez jelzi a menyasszonytánc kezdetét. Illik kikiáltani, hogy milyen értékű az ajándék, amiért táncba viszik az iíjú párt. Először a közeli rokonok táncoltatják meg az iíjú párt, majd jönnek a barátok, szomszédok. A vőfély többször is bekiabálhat: Eladó az ifjú pár, ki mit szán, tegye bele! De meg is állíthatja a táncot: Elfáradt a menyasszony és a vőlegény! Az újabb táncot illik mindig magasabb értékű ajándékkal kezdeni. A szülők érzik, mikor lesz vége a táncnak, ilyenkor közük az ifjú párral, hogy a tánc a vége felé közeledik. Az ifjú pár hirtelen megragadja a pénzes kosarat, és kiszaladnak vele a sátorból. Ilyenkor a nyomukba repül egy tányér, ami ha sok darabra törik, bőséges gyermekáldásban lesz részük. A táncolás folyhat párban - valákj csak a vőlegénnyel, valaki csak a menyasszonnyal - de körben is, mindig ügyelve arra, hbgy mindketten táncban maradjanak. A tánc típusa minden esetben a csárdás. A menyecsketánc előtt az újasszony fejére fityulát tesznek. Ilyenkor az ifjú pár csak párban táncol egy zárt kör közepén. A kör a rokonokból, barátokból áll. Az egész vendégsereg táncol ilyenkor. Ezt is mindkét lakodalmas háznál megtartják: először a menyasszony szüleinél, majd ezt követően a fiú szüleinél is, s az új asszony már ott is marad a férje házában. A tánc típusa a körcsárdás. A tánc vége felé a leány szülei táncolhatnak az 217
