Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Mándics Mihály: Ősi bunyevác népszokás
MÁNDICS MIHÁLY ŐSI BUNYEVÁC NÉPSZOKÁS - „MATERICE I OCI” Egy nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, amelyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Már több száz éve, hogy a bácskai falvakban együtt, egymás mellett beilleszkedve élnek a különböző okok miatt különböző területekről és időben idetelepült magyarok, horvát-bunyevácok (a továbbiakban bunyevácok) és németek. Népviseletük és népszokásuk különbözősége, több mindenben való egyezése a biztosítéka annak, hogy e hosszú idő alatt hogyan alkalmazkodtak egymáshoz és a mindennapi együttélés követelményeihez. Az egykor a Ferenc-rendiek által pasztorált római katolikus bunyevácok a horvát nép elválaszthatatlan részét alkotják, annak diaszpórában élő egyik sarja, etnikai csoportja. Aki csak felületesen ismeri a bunyevácokat, azt hihetné, hogy életük fő értelme hagyományaik gyűjtése, őrzése és ünnepeik megülése; annyira gazdag a hagyományaik kincsestára. De ez a nemzetiségi léttudat a valóságban nagyon is szerteágazó és rengeteg szállal kötődik a jelenkorhoz. A horvát néprajzi csoportok népszokásai között sok azonosságot állapíthatunk meg, de olyan is akad, mely kizárólagosan csak az egyik etnikai csoportra jellemző, még ha területileg is csak egy szűk rétegre korlátozódik. Jelen esetben a bunyevác etnikumra gondolok. A régi szokások közül ezúttal egy jeles napot kívánok ismertetni, melyet a hazai római katolikus horvátok nyolc népcsoportja közül kizárólag a bunyevác etnikum ünnepel, ápol és gyakorol napjainkban is. Megközelítőleg ugyanúgy, ahogy ezt az óhazájukban- a horvát lakta területeken -, Boszniában, Hercegovinában, Dalmáciában és a tengermelléken teszi ma is az ott élő - magát rendszeresen bunyevácnak nevező népcsoport. A bunyevácok kiemelkedően jelentős bensőséges családi föünnepsége a „Materice i Oci” (Anyák és Apák) ünneplésének napja, mely a mágikus cselekményekben, hiedelmekben, szokásokban leggazdagabb téli ünnepkörre esik. A bunyevácok hagyományaiban, szokásaiban lépten-nyomon fellelhető vallásuk - egyházuk - hatása, különösen az adventi, karácsony tájéki időszakban. A „Matericá”-nak (anyácskának) nevezett ünnepet - anyák, napák - ünnepnapját emlékezet óta advent harmadik vasárnapján tartják. A család béke ünnepe is ez, mely az őshazából származik. E nap megülésére folyamatosan készülnek, de oly pompásan, mint a bácskai bunyevácok, sehol sem ünnepelnek. A karácsonyi ünnepkör legmagasztosabb, legmeghatóbb ünnepéről a templomban is megemlékeznek, de csak a bácskai rónaságon. A bunyevác anyák ünnepét követő hét vasárnapján az Oci (apák, ipák, apósok)- családfők - ünnepe következik. Ez olykor egybeesik a „bőved” illetve szentestével. Célja és hatása azonos az anyák ünnepével. Mindkét nap piros betűvel jelzett a hazai horvát évkönyvben (kalendar). Anyanyelvi újságunk, rádiónk és TV-stúdióink is emlékműsort sugároznak e jeles népszokásról. Régiónkban ezen népszokásokat elvétve átvette néhány szántói sokác, bajai szerb és csávolyi magyar család is. 203
