Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)

Bihar Mária: Bolgárkertészek és szerepük Kunszállás fóliás kertkultúrájának kialakulásában

Nemcsak Kiskunfélegyházán és Kunszálláson volt módja megismerkedni a bolgár- kertészekkel és termelési módszerükkel a Kunszálláson kertészkedőknek. Az 1950-es, ’60-as években, mikor sok falusi Budapesten keresett megélhetési lehetőséget, néhányan közülük békásmegyeri, csepeli, soroksári bolgárkertészetekben vállaltak munkát. Elmondásuk szerint sokat tanultak a magtermesztésről, palántanevelésről, öntözésről, „bár a bolgár gazdák féltették a tudásukat”. Közülük hárman ma is fóliás kertészkedéssel foglalkoznak. így beszéltek a bolgárkertészetekben tanultakról.

„Még most is van, aki bolondnak tart a faluba, mer’ én nem szutyakolok annyit a dughagymával, mint ő. Én úgy csinálom, ahogy a bolgároknál láttam, azok se feküdtek annak neki, hogy egyenként dugdossák el. Volt egy olyan hegyes kis takaros kapájuk, avval húztak egy barázdát, oszt abba csak úgy beleszórták. Nem baj az, hogy esik bele, mer akár fölfelé, akár lefelé áll, úgy is fölfelé törekszik annak a hajtása, kibújik az, kikel.”3*

„Vagy olyan három évet dolgozhattam Pesten, de hogy hogy hívták az öreg bolgárt, azt én meg nem mondom. Nem ő dolgozott akkor már, hanem az emberei. Híres magkereskedő volt, abba találta meg a számítását... Olyan szép termések, nagy roppanó húsú paprikák voltak a kertbe. Amit zsákba szedtünk, azt piac előtti nap megúsztattuk egy kádba, így a piacon is nagyon friss volt még. Amit meg kosárba vittünk arra ráterítettünk egy vizes zsákdarabot oszt körbevarrtuk kendercérnával, úgy maradt friss. Mikor mi is visszük Pestre a piacra a paprikát mindig terítek rá egy vizes rongyot, patracot.”34

A bolgárkertészek hatása nemcsak az általuk átörökített kertészeti tudásban követhető nyomon Kunszálláson, hanem néhány hozzájuk kapcsolódó kifejezés elterjedésében is. Az idősebb kunszállásiak a nem messze fekvő 75. számú főúton elhaladó bolgárok zöldséges teherautói nyomán a teherautókat, kamionokat ma is bulgárkocsinak nevezik. A zöldségtermesztéssel intenzív módszerekkel foglalkozókat, fóliázókat pedig bulgáros- kodóknak mondják. A Kunszállás közelében fekvő félegyházi határrészen, Galamboson pedig két család neve elé is odakerült ragadványnévként a Bulgár. A pesti nagybani piacon is így ismerik őket, a Bulgár Karcsi, vagy a Bulgár Szentesi Józsi.38 39 40

A bolgárkertészek és munkájuk már korán felkeltette a mezőgazdasági szakírók, gazdasági szakemberek érdeklődését. Gazdaságunkra gyakorolt hatásuk előnyeiről és hátrányairól a XX. század első felében még megoszlottak a vélemények. A bolgár rendszerű zöldségtermesztés előnyének tartották, hogy pótolhatatlan élelmiszerforrásául szolgál hazánknak, a bolgár gazdák magas haszonbért fizetnek az általuk használt földekért, kereseti lehetőséget, jó napszámot biztosítanak a magyar munkásaiknak is, és felhasználják a szerves trágyát. Hátrányként értékelték, hogy módszerük rendkívüli módon kiéli a talajt, és jelentős devizakiáramláshoz vezet jövedelmeik Bulgáriába való juttatása.41 Napjainkban azonban már nincs vita arról, ahogyan ezt Kunszállás példája is mutatja, hogy a bolgárok jelentősége a magyar primőrzöldség-termesztés kialakulásában mérföldkövet jelentett. A bolgárkertészek nagy vállalkozó kedvükkel, jó üzleti szellemükkel, hallatlan szorgalmukkal, igénytelen, takarékos életmódjukkal, jó szervező képességükkel, értékes kertészeti tudásukkal máig vezető utat mutattak.42

38 Kovács Sándorné (Kunszállás, 1944)

39 Deák János (Kunszállás, 1946)

40 Bokor Jánosné (Kiskunfélegyháza, 1934)

41 VÉGH Kálmán 1916. 7-8.

42 SOMOS András - ANGELI Lambert 1962. 15.

178