Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Bihar Mária: Bolgárkertészek és szerepük Kunszállás fóliás kertkultúrájának kialakulásában
BIHAR MÁRIA BOLGÁRKERTÉSZEK ÉS SZEREPÜK KUNSZÁLLÁS FÓLIÁS KERTKULTÚRÁJÁNAK KIALAKULÁSÁBAN* 1911-ben a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó a következő kritikus hangvételű cikket közölte. „Nálunk a kertészeti ismeretek sajnos nagyon hátra vannak maradva. A mi kertészeti tudományunk nem halad túl a tavaszi hagyma termelésnél... Minél előbb, minél nagyobb támogatással nálunk is meg kell teremteni a kertgazdaságokat, hogy a megélhetés olcsóbb és népünk jövedelme minél több legyen... Nem szabad engedni, hogy a Balkán bolgárai szorgalmas munkásságukkal, józan, takarékos életmódjukkal kincseket szedjenek össze, mert mindazzal szegényebbek vagyunk, amit ők hazájukba visznek el tőlünk, midőn téli pihenésre visszatérnek balkáni hazájukba...”1 Az idézetben megfogalmazódó rövid helyzetjelentés nemcsak Kiskunfélegyházára és környékére, hanem egész hazánkra jellemző volt ebben az időszakban. A piacra termelő, a városokat zöldséggel ellátó kertészetek kialakulása Magyarországon száz, százötven év késéssel indulhatott meg Nyugat-Európához képest, a városok fejlődésének későbbi megindulása miatt. Zöldségekben, különösen a primőrök tekintetében Magyarország az első világháborúig behozatalra szorult.* 1 2 Kertészetünkben, ezen belül is intenzív zöldség- termesztésünk kialakulásában mérföldkövet jelentettek a bolgárkertészek és az általuk meghonosított piacosságot és termésbiztonságot adó öntözéses bolgárkertészet. Tanulmányomban nem vállalkozom a bolgárkertészet komplex bemutatására, kertkultúránkban betöltött szerepének ismertetésére, hiszen ezt már sokan megtették előttem.3 Csupán néhány jellemző példa bemutatásán keresztül arra a kérdésre keresem a választ, hogy közvetlen, illetve közvetett módon milyen hatást gyakoroltak a bolgárkertészek Kiskunfélegyháza és környéke, ezen belül is Kunszállás fóliás kertkultúrájának kialakulására. A bolgárkertészet magyarországi meghonosodása a két nép XIX. századi sajátos történelmi helyzetének összefonódása eredményeként jött létre. Bulgária a XIV. századtól a Nyugat-Európa felé törő török birodalom és a törököket kiszolgáló bolgár nemesség elnyomásának igáját nyögte.4 így a XIX. századi függetlenségi és felszabadító mozgalmak nemcsak a törökök kiűzésére irányultak, hanem a nemesek hatalmának visszaszorítására is, akik uzsorabérleteket kényszerítettek a bolgár parasztokra. A török megszállás s ezáltal a török étkezési- és kertkultúra a török hadsereg élelmezésének a bolgárok általi biztosítása komoly szerepet játszott az intenzív kertészkedés kialakulásában. A függetlenségi mozgalmak eredményeként 1877-ben létrejött önálló bolgár fejedelemség kertészeinek azonban további nehézségekkel kellett szembenézni. Bulgáriában a városiasodás ’ A kutatás feltételeit a Pro Renovanda Culture Hungáriáé Alapítvány, Diákok a Tudományért Szakalapítvány teremtette meg támogatásával. 1 Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó XXIX-XVII. évfolyam, 1911. április 9-i szám, 1. oldal Kertgazdaságok című cikk, szerző nélküli. 2 BOROSS Marietta 1973. 29. 3 A bolgárkertészettel foglalkozó néhány munka, a teljesség igénye nélkül: DIMITROV Imre 1973. PALOV József 1985. KÓSA László 1967. CZ1BULYA Ferenc 1987. 4 CSOMA Zsigmond 1987. 113. 171
