Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Silling István: Adorján vallási életének sajátosságai
Búcsú napján az adorjáni főutca templomhoz közeli részét ellepik az alkalmi árusok, akik tarka portékájukat kínálják. Jelen van a mézesbábos, a faesztergályos, a műanyag- fföccsentő, sok-sok viszonteladó játékkal, emléktárggyal, csecsebecsével. Háztartási cikkeket is árulnak mostanában a búcsúban. Körhinta is érkezik az adorjáni gyerekek örömére. Az adorjáni nép szívesen látogatja a szomszédos települések templombúcsúit is. Kanizsára, Oromhegyesre, a zentai Jézus Szíve-templomba mennek búcsúra, leginkább személygépkocsin. A távolabbi kegyhelyeket zarándoklattal keresik fel. Korábban, amíg országhatár nem akadályozta, gyalog mentek a legközelebbi, vagyis a szeged-alsóvárosi Mária- kegyhelyre. Az 1950-es évekig úgyszintén gyalog mentek a távolabbi Doroszlóra a Segítő Szűzanyához. Régebben szívesen mentek Máriaradnára is búcsúra. Ma pedig Budapestre megy évente nyolc-tíz ember Szent István király napjára. A zarándokok zarándokkeresztet és Mária-lobogókat vittek a templomból, s visznek ma is az autóbuszon utazók. A zarándoklatokat mindig a falu papja szervezte s szervezi. A zarándokok nem otthon, hanem a kegyhelyen gyónnak, áldoznak. Emléktárgyként leginkább szentképet hoznak haza. A SZENTELMÉNYEK Valószínűleg minden adorjáni katolikus család otthonában van szenteltvíz, mint a legelterjedtebb szentelmény. Vízkeresztkor (január 6.) szenteli a pap a vizet, s ha az akkor megszentelt mennyiség elfogy a templomban, akkor a pap minden ceremónia nélkül szentel még, hogy egész évben legyen. Otthon ezzel megszentelik a házat, de leginkább a temetésen használják, meg alkalmi temetőlátogatáskor is visznek belőle, hogy elhunyt hozzátartozóik sírját meghintsék vele. Vízkeresztkor szentelt krétát is tartanak az adorjániak házuknál. A barkát virágvasárnap szentelik. Otthon a szobában a szentkép mellé tűzik. A templomban megmaradt szentelt barkát elégetik, s ennek hamuját használják hamvazószerdán a templomban hamvazkodásra. Húsvétkor már kevesen visznek főtt sonkát, kolbászt, tojást, húsvéti kalácsot ételszentelésre. Adorjánon megtartják a Márk-napi búzaszentelést, s a templomból hazavitt friss zöld búzából adnak a jószágnak egy keveset, hogy egészséges és szapora legyen. Ezt a búzaszentelést korábban kint végezték a mezőn, ma pedig a templomkertben tartják. Az otthonokban levő szentelt gyertyákat június 26-án, János és Pál vértanúk napján szenteli a pap. Ezt vihargyertyának nevezik, mert ezt gyújtják meg vihar idején, s imádkoznak mellette, hogy ne érje baj őket. A falu plébánosa szerint a falubeli cigányok több gyertyát is visznek szenteltetni, ugyanis ők gyakrabban gyújtanak gyertyát otthon. Az újonnan vásárolt vagy ajándékba kapott rózsafüzért is megszenteltetik. A PAP ÉS A KÖZÖSSÉG VISZONYA Az adorjániak szépen karbantartott temploma a pap és a hívek jó viszonyáról tanúskodik. A tágas plébániánDobó Tihamér kanizsai festő több festménye utal az itteni emberek esztétikai igényességére. A nyolcvanöt esztendős lelkipásztor megbecsülését 155
