Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Silling István: Adorján vallási életének sajátosságai
nem parancsolt ünnepen, de igencsak tisztelt és kedvelt szentnek az emléknapján, mint amilyen Jézus Szíve napja, Szent Antal napja, Szent Anna napja, Szent István király napja. Szent Vendel napját már kevésbé tisztelik, bár ha pusztul a jószág, még mindig azt mondják: Elvitte a Vendel. Szent Flórián napját régen megülték a tűzoltók, s misét is szolgáltattak aznap a templomban. Sajátos színfolt az adorjáni szentmisék rendjében minden évben az október 31-én tartott emlékmise. Tari János idős plébános közlése szerint 1944. október 31-én ötvennégy adorjáni magyar férfit a Tiszába lőttek a jugoszláv partizánok. Az ő emlékükre s e fájdalmas napra emlékezve mondanak szentmisét minden évben ezen a napon a helyi templomban. A lelkiatya meglátása szerint a hozzátartozók fájdalma az elmúlt ötvenöt év alatt tompult, enyhült, s így az emlékmisén való részvevők száma is jóval, de jóval kisebb. Templomi kilencedet a templomban lourdes-i Boldogasszony ünnepe előtt, valamint Szent József ünnepe előtt végeznek. Ez utóbbi áhítatra jobbára a férfiak (de ma már a nők is) járnak, ahol egy óra hosszáig imádkoznak, elmélkednek. Litániákat három hónapban tartanak: május és október folyamán Szűz Mária tiszteletére, júniusban pedig Jézus Szent Szíve tiszteletére. TEMPLOMON KÍVÜLI ÁJTATOSSÁGOK A karácsony előtti szentcsaládjárás kilencede is élő része Adorján vallási népéletének. Négy csoport - leginkább a rózsafüzér társulat asszonyaiból álló - végzi ezt az ájtatosságot, vagyis harminchat családot keres fel a szállást kereső Szentcsalád karácsony előtt. Az ájtatosságra a gyerekeket is szívesen viszik magukkal az anyák. Férfiak nemigen vannak jelen. Ezen az ájtatosságon szívesen éneklik a kovács vak s kezetlen lányának gyógyulásáról szóló s népénekké vált verses legenda valamelyik helyi változatát. A szentkép az improvizált (virággal, égő gyertyával, feszülettel ellátott) kis oltáron annál a háznál marad egész évben, amelynél a kilenced utolsó összejövetele volt. A kép ottléte bizonyára átalakítja a szoba térstruktúráját egész évre, hiszen a kultusz állandósul ilyen hatásra. Az ilyen kilencedet tartók karácsony után misét szolgáltatnak a templomban egy szándékra. Házszentelést a faluban január 6. után tart a pap, évente mintegy tizenöt-húsz házban. Oda megy csak, ahová meghívják. Ilyenkor vendégeskedést, lakomát nem tartanak. A pap nem is fogadná el az ilyenre való meghívást. A temetőben mindenszentek napján délután két órától történik a sírszentelés. Annak a sírját szenteli meg a pap, akinek a hozzátartozója ezt kéri, s ez általában az azévi új síremlékeknél szokás, vagy amely sírba abban az évben temettek. Este öt órától van a halottak vecsernyéje, amelyen a Mindenszentek litániáját végzik, és a halottakért imádkoznak. A temetőben nincs kápolna, csak egy új ravatalozó. VALLÁSI TÁRSULATOK A vallási társulatok közül a rózsafüzéres, azaz a Mária-társulat létezik a faluban 1895 óta. A rózsafuzéresek minden hónap első vasárnapján a templom sekrestyéjében gyűlnek össze a litániát követően, s ott egy közös imádkozás után cédulát váltanak. 153
