Bárth János (szerk.): Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig (Baja-Kecskemét, 2003)
Silling István: Adorján vallási életének sajátosságai
SILLING ISTVÁN ADORJÁN VALLÁSI ÉLETÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Adorján az északkelet-bácskai Tisza mente egyik sajátságos települése. Bár nevét a XII. század óta őrzi, lakossága azonban azóta többször teljesen kicserélődött. Az egykori okmányokban sokat szereplő Alsó-Adorján és Felső-Adorján helyén ma jobbára a XIX. század második felében érkezett, ö-ző nyelvjárású magyar lakosság él. Az ador- jániak mind római katolikus vallású magyarok; kis számban élnek a faluban beás cigányok is, akik közül többen ugyancsak katolikusnak vallják magukat. A faluban más, a kisegyházakhoz tartozó felekezetű lakó nincs. A TEMPLOM ÉS A HARANGOK A XXI. század elején mintegy ezer lelket számláló Adorjánon minden, a római katolikus vallás gyakorlásához szükséges létesítmény megtalálható. A vallási élet központja természetesen a templom. A falu létrejöttekor - nem szervezett telepítés eredménye Adorján, hanem az új lakosság lassacskán szivárgott az újonnan alakuló településre - csak egy fakeresztet állítottak fel 1850-51-ben az egyik utcában, s a Kanizsáról kijáró lelkipásztor az alatt tartotta a szentbeszédet, ott volt a búcsú is Sarlós Boldogasszony ünnepén. Templom híján valószínűleg az első harangot is e kereszt- mellett állították fel fából ácsolt haranglábra 1853-ban. Hagyományos „berendezkedési” módja volt ez az alföldi településeknek. A közel négyszázötven kilogrammos harangot az ókanizsai templomból hatvan forintért vásárolták. Kanizsán bizonyára újat állítottak a helyére. A szomszédos város „elhasznált”, újabbra cserélt felszerelési tárgyai, kegytárgyai a kisközségben, lám, még felhasználhatóak voltak. Ilyen volt ez a harang, s még néhány dolog a szűkösebb anyagiakkal rendelkező Adorjánon. Az immár kis faluvá terebélyesedő helyen a lakosok első nagyobb közös dolga a templomépítés volt. Az Isten háza 1858-ban készült el, Sarlós Boldogasszony kegyeibe ajánlották, s búcsúja minden július első vasárnapján van. Az adorjáni plébániát 1863-ban létesítették. Ezt a templomot használják ma is az adorjániak, s benne a régen vásárolt kanizsai harang. Az egyházközségi História Domus adatai szerint 1866. november 29-én tétetett fel a kisebb, a 83 kg-os lélekharang, amelyet 1808-ban öntöttek Pesten. Az adorjáni templom harmadik harangja ugyancsak az értékek újrahasznosításának a példája, ugyanis ezt a 412 kg-os harangot 1956 őszén vásárolták meg a német hívei elköltözése, elköltöztetése után használaton kívülre került kiskéri (Baőko Dobro Polje) katolikus templomból. Az őrangyalára és délben a középső haranggal szólítanak imádkozásra. Ugyancsak ez szól zivatar ellen, nagy idő közeledtével. A templomba érkező püspököt is harangzúgás tiszteli meg. Harangszó kíséri ki a faluból induló és oda hazatérő zarándokokat is. A megholtakról is haranggal adnak hírt, ki harangozzák: ha férfi hal meg, akkor háromrészes a kiharangozás, ha nő, akkor kétrészes. Ez jól bevált régi katolikus kommunikációs hagyomány. A temetésig verseket húznak az elhunyt lelki üdvéért: amikor min151
