Hermann Róbert: Kossuth és kortársai. Hermann Róbert és Dobák Géza kiállítása (Kecskemét, 2002)

Kossuth Lajos (1802–1894)

Amikor a magyar konzervatívok saját pártot hoztak létre, Kossuth kezdeményezte az egységes ellenzéki párt szervezését és ellenzéki program kidolgozását. E program megfogalmazásában Deák Ferenc mellett ö játszotta a legfontosabb szerepet. Az 1847/48. évi országgyűlésen Pest megye követeként vett részt. Az alsótáblán az ellenzék volt többségben, de ezt a többséget a felsőtábla ellenállása miatt nem lehetett kihasználni. Az országgyűlési ellenzék az alsótáblán Kossuth, a felsőtáblán Batthyány vezetésével folytatta küzdelmét a reformok keresztülviteléért.

A nagy esélyt az 1848. évi európai forradalmak jelentették. Az 1848. februári párizsi forradalom hírének vétele után, március 3-án Kossuth felirati beszédében követelte a független felelős kormányt és a legfontosabb polgári reformok bevezetését. Egyben alkotmányt kért a Habsburg-birodalom más országainak is. Kossuth beszédét lefordították németre, s Bécsben is teijesztették. Ennek hatására március 13-án forradalom tört ki Bécsben. A bécsi forradalom lehetővé tette a magyar követelések elérését is. Kossuth fontos szerepet játszott az áprilisi törvények megalkotásában. E törvények révén Magyarország feudális államból polgári állammá vált. Kossuth a Batthyány-kormány minisztereként kulcsfontosságú szerepet játszott az önálló magyar pénzügy megteremtésében. Kamatozó kincstári utalványok, majd papírpénz kibocsátásával stabilizálta az ország gazdasági helyzetét. Az 1848 júliusában összeülő népképviseleti országgyűlésen ő volt a kormány vezérszónoka. Július 11-én az ő beszédének hatására ajánlott meg az országgyűlés kétszázezer katonát és negyvenmillió forintot az ország védelmére. Amikor 1848. szeptember 11-én lemondott a Batthyány-kormány, Kossuth megtartotta tárcáját, de már másnap támogatta az ismét miniszterelnökké kinevezett Batthyány Lajost. Nem sokkal ezután pedig alföldi toborzóútra indult. Ekkor derült ki, hogy Kossuthot olyan szoros kapcsolat fűzi a néphez, mint az ország egyetlen más politikusát sem; s hogy ennek révén ő az a személyiség, aki elegendő befolyással bír ahhoz, hogy az országot az önvédelem harcában vezesse. A lemondott Batthyány után az ország vezetése az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe került. E testület elnökévé Kossuth Lajost választották. Kossuth irányításával tovább folyt a hadsereg szervezése. 1848. október második felében a Dunántúlon toborzott, majd ő bírta rá a magyar hadsereget a Lajta átlépésére. A schwechati vereség után ő nevezte ki a magyar fősereg fővezérévé Görgei Artúr tábornokot. 1848 őszén és telén Kossuth fontos szerepet játszott a hadseregszervezésben. A császári-királyi hadsereg támadása után ő indítványozta az országgyűlés és a kormányzat Debrecenbe történő áttelepülését. Az ő szervezőmunkájának is komoly szerepe volt abban, hogy 1849 telén nem omlott össze a magyar ellenállás, sőt, 1849 tavaszán a magyar hadsereg indított győztes hadjáratot.

Amikor Kossuth értesült arról, hogy I. Ferenc József az olmützi oktrojált alkotmányban részekre szabdalta Magyarországot, elhatározta az ország függet8