Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
1857. augusztus 16-án Oroszhegy község bérért éjjeli őrt fogadott a falu éjszakai nyugalmának biztosítása érdekében. Addig az éjjeli őrködést házszám szerint szerre végezték az oroszhegyi lakosok. A "szerre" őrködés azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, mivel folyamatosan növekedett azoknak a száma, akik a nyári hónapokat jobbára a varsági havasokban töltötték szénakaszállással, szénagyűjtéssel és különböző növények termesztésével. Az éjjeli őrrel kötött kontraktus bevezető sorainak megfogalmazója szerint: "...községünknek jobb része többnyire a havasokba foglaltoskodik, s ide haza nem léte miatt képtelen az elöljáróság rendesen szerre, ház szám szerint kiállítani..." az őröket. 296 Az 1860-as évek közepétől a lakosok havasokba költözése, illetve huzamos havasi tartózkodása tükröződött az oroszhegyi keresztelési anyakönyvekben is. A megkereszteltek 1857 és 1870 között használt anyakönyvébe, a "Domicilium et Numerus domus", vagyis a "Lakóhely és házszám" rovatba a keresztelést végző oroszhegyi pap az "Oroszhegy", illetve az "Oroszhegy-Diafalva" helymeghatározást jegyezte be. 1865-ben hirtelen megváltozott a rovat addig egyhangúnak mondható képe. Föltűnt a többször ismétlődő "Oroszhegy in Alpibus" bejegyzés, amelyben az "in Alpibus" a havasokra, Varság XX. századi területére vonatkozott. 1865-ben 98 gyermeket kereszteltek Oroszhegyen. Közülük 11 számított havasi lakosnak. Többségüknél Barabás Erzsébet bábáskodott, aki a faluban ritkán szerepelt. Ott inkább Bartos Rozáliát hívták a szülő asszonyokhoz. A havason lakó apák legtöbbjének foglalkozásaként az "agricola", vagyis a "földműves" kifejezést jegyezte föl a pap. Egy apa, Kovács Moyses kapta a mercenarius, azaz a béres besorolást. Az apák nagy többségének "agrikola" foglalkozása azt sejteti, hogy az első havason lakók Oroszhegy nagymúltú székely családjaiból kerültek ki. Méginkább ezt tükrözik a családnevek. Mindez azért fontos, mert a XX. század második felében erdélyi értelmiségi vélekedés gyanánt többször megfogalmazódott az a felületes nézet, hogy a varsági hegyi tanyákat bizonyára valamiféle kóbor hegyi pásztorok hozták létre. Ennek ellensúlyozására érdemes felsorolni az 1865-ben keresztelt 11 "havasi" gyermek szüleinek nevét. Ok mondhatók Varság első lakóinak. Nevükből ítélve többnyire nem "kóbor pásztorok", hanem évszázadok óta Oroszhegyen honos törzsökös székely famíliák vállalkozó hajlamú fiatal tagjai voltak. 1865. jan. 3.(4). András, Tifán Mihály és Tifán Barbara fia 1865. jan. 12.(13). Terézia, Fancsali Ferenc és Tifán Klára lánya 1865. jan. 26.(29). András, György (Mihály) András és Józsa Klára fia 1865. máj. 11.(11). Julianna, Sinkovics Antal és Tifán Julianna lánya 1865. máj. 7.(12). Antal, Kovács Moyses és Dénes Anna fia 1865. jún. 17.(18). Mihály, Gergely Mátyás és Vass Anna fia 1865. jún. 20.(20). Terézia, Bálint Antal és Józsa Rozália lánya 1865. júl. 2.(3). Erzsébet, Györ István és Máté Barbara lánya 1865. szept. 8.(10). Mihály, György Ferenc és Lőrincz Erzsébet fia 1865. dec. 5.(6). Antal, Nagy Antal és Magyari Terézia fia 1865. dec. 5.(6). Terézia, Nagy Antal és Magyari Terézia lánya :% CSÁL. OKJ. 116. f.
