Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN
mentenek onnét valahowa, Mathe az Ferencz} János pásztora volt eddigh az juual, eo hajtotta be is az zallasra. Én tüzet rakék az zaliason". (1591 - Sonaj Thamas) 236 A fancsaliaknak..."az Kápolna Mezeién beleöl ...is volt szállás heljek...bírták, esztena heliek is vagion ott. Az Fenywbwl...fát hoztanak oda, es ott czinaltak sendelt, mint az eöweken, vgan ott fel vagdaltak." (1592 - Stephanus Demyen, Szentkirály) 237 "ez mostani fanczialiaknak eleiek, attiok, ezek twdom hogj sendelt is czinaltak Nywladban es szállásokban haltam is juhual véllek. Az Keozep Rézben twdom, hogj diznaioknak szállások vagion". (1592 - Gregorius Nagy Bodó, Szentkirály) 238 "Laktam Pal Bálintnál Orozhegjben, jártam wneo barommal az Nywladban, talatam fanchialiakat, hogj kalibajok volt, sendelt czinaltak". (1592 - Georgius Gellérd, Farkaslaka) 239 Természetesen a havasi pásztortelepekről, famunkás enyhelyekről szólva a történeti források megfogalmazói használták a szállás kifejezést. Előfordult, hogy perbéli tanúk a szállás szó helyett esztenát, kalibát, aklot, majorházat, kosarat emlegettek. Jellemző az azonos jelentésű kifejezések keverésére egy 1599. évi abásfalvi, vagyis kutatott területünktől némileg távol eső, de mégsem idegen adat: "Gal Pal... maior hazat chinait uala rah". Néhány sorral odébb: "Gal Pal eztenat, juh zallast chinala ez peres földre". 240 Valószínűleg a havasi állattartás emléke a Szentkirály határában és a vele érintkező oroszhegyi Nyulad térségében 1592-ben és 1609-ben emlegetett Aklos helynév. 241 A majorház, esztena, kosár, kaliba kifejezések a XVI-XVII. században gyakran szerepeltek a XVI-XVII. századi vallomásokban. 24 USZO. I. 312. - A történet nehezen lokalizálható. Valószínűleg nem az általam vizsgált havasi területre vonatkozik, de messze sem esik attól. Mindenképpen Udvarhelyszékre vonatkozik. USZO. II. 85. USZO. II. 84. USZO. II. 80. - Sajnos a szövegből nem derül ki, hogy a zsindelycsináló fancsaliak egy családi magánirtáson dolgoztak-e, vagy közterületen állítottak kalibát a zsindelycsinálás idejére. Ezért az adatot itt szerepeltetem. USZO. III. 137. USZO. II. 66., 134-135., - KÁL. UTJ. II. 4. H. 19. 75-90. 1599-ben többször emlegették a "Hasábja major ház" oroszhegyi helynevet. A kifejezésben a majorház nyilvánvalóan egy hajdan ott állt juhtartó telep építményeire utal. (USZO. III. 112.). Valentinus Sándor szentléleki tanú vallotta 1592-ben az oroszhegyi Nyuladról: "Minekeonk egj neha.niz.or volt az orozhegiekkel major hazunk abban az heljben; az orozhegiek vittek beleié". (USZO. II. 78.) 1595-ben vallotta Paulus Tóth oroszhegyi lakos egy gyilkossági perben: "Ugj vegezönk egjmassal, mikor el valank egjmastol gomba keresni, hogj megh varjuk egjmast az maior haznal" (USZO. II. 209.) A szentlélekiek szencsedi juhtartó telepéről vallott 1617-ben Birtalan Lőrinc oroszhegyi drabant: "tartottak maior hazatis raita". (KÁL. UTJ. II. 6. 118.) - 1592-ben Nyulad perében vallotta Lukas Nagy szentkirályi lakos: "Megh az zekelj zabadsaghnak jdein... az fanczialiaknak es ilkeieknek esztenaiok is vala Nyuladon", "...holott az ilkeiek tartiak vala juhokat, melj helien az orozhegiek ell hanták vala az ilkeiek esztenaiokat" (USZO. II. 84.) - Egy 1599. évi Oroszhegy és Lengyelfalva közti perben többször emlegettek havasi "kosarat" állattartó hely értelemben: "Az melj kosarat mutatanak ma az orozhegiek, hogy az lengelfaluiak chinaltak uolna ez eztendeöbe, nem ott uala annak eleötte eö nekik zallas heljek". (USZO. III. 111.) "...egjzer az Taplocza zelben vala egj kosár, affeleöl azt mondgiak vala, hogj lengelfalui kosár" (USZO. III. 115.) Egy évvel később, 1600-ban vallotta Oroszhegy és Farkaslaka perében Zondi István szentkirályi lakos: "Az Chorgos patakon felliel a hon most az orozhegyek kosart wagtak wolt, a mellet eztenaiokat tudom, hogy wolt az orozhegyeknek" (USZO. III. 202.) A XVI. század közepére, sőt a század közepe
